Orosz csalóval is üzletelt a kormány

Rogán volt diáktársa az egyik letelepedési kötvényt forgalmazó cég tulajdonosa.

A letelepedési kötvények kérdése, alapvetően az igénylők biztonsági ellenőrzése az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén is szóba került. A zárt tanácskozás után Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke arról beszélt, vannak olyan okiratok, amelyeket külföldi országok állítanak ki, de eredetük kétséges lehet, és „mégis ezen alapszik adott esetben a letelepedési kötvény kiállítása”. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja is ugyanerre utalt, amikor kifejtette, hogy vannak olyan harmadik országok, ahol állami szinten működik a dokumentumok hamisítása, ezeket pedig nagyon nehéz kiszűrni. A politikus azt elismerte, hogy a hatóságok igyekeznek ellátni a biztonsági szűrőt, de – mint fogalmazott – „nyilván tökéletes biztonsági rendszer nincs”.

Lapunk eközben azt is megtudta, hogy az egyik letelepedési kötvényt forgalmazó cég, az Arton Capital Kft. tulajdonosa, Balogh Radosztina az egyetemi társa volt Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Információnk szerint ma is kapcsolatban vannak, találkozni is szoktak.

A kötvényprogramban érintett cégekről sorra derül ki, hogy valamilyen módon fideszes személyekhez kötődnek. Tegnap az Index számolt be arról, hogy az Orbán Ráhel és Tiborcz István bahreini látogatása miatt elhíresült tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs nemcsak az olajbiznisszel foglalkozik, de a magyar állam letelepedési kötvényeivel is üzletel. Bahrein tiszteletbeli konzulja jegyezte be az Afrikában és az arab országokban letelepedési kötvényekkel kereskedő cég, az European Bond Program internetes címét. Emellett az angol nyelvű African Business májusi számában Garamvölgyi Balázs egy vele készített interjúban ecsetelte, hogy mennyivel többet nyújt a magyar letelepedési kötvény, mint bármely más európai uniós ország hasonló kezdeményezése. Magyarországon ugyanis elég a pénzt befizetni, ami mellett nem kell ingatlant venni, sőt, még csak az országban tartózkodni sem. Cserébe az arab vagy afrikai vásárló hozhatja a teljes családját, szüleit, gyerekeit, és mind szabadon utazgathatnak és üzletelhetnek az Európai Unióban.

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább háromszázezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében. A kötvényt csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be. Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalék kötvényenként. Eddig 3917 kötvényt adtak el, ezáltal 90–108 milliárd forint bevételhez jutottak a többségében offshore helyszíneken bejegyzett vállalkozások. Ebből 34 milliárd forint közpénz, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények után.