Az elnök szerint ha bevezetik a tervezetet, az valószínűleg a felvételi szigorítását jelentheti, aminek az a célja, hogy kevesebben jussanak be a középiskolákba, ami kevesebb diákot, osztályt, intézményt és pedagógust eredményezne, vagyis hosszú távon elbocsátásokkal járhat.
Szólt arról is, hogy a középiskolai felvételi rendszer már hosszú ideje létezik; a központilag kialakított teszteket – matematikából és magyarból – mindenkinek meg kell írnia, aki gimnáziumba jelentkezik.
„Itt nincs nóvum, csak a politikai sandaság” – mondta Mendrey László, hozzátéve, hogy valójában a rendszer megszigorításáról lehet szó.
Megjegyezte, hogy a rendszer átalakítását természetesen lehet kezdeményezni, de jobb lenne, ha nem politikusok tennék ezt, hanem a szakma hosszú kutatómunka és előkészület után.
Lázár János a múlt csütörtökön jelentette be, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, az átalakítást annak a célnak kell alárendelni, hogy a diákok bejussanak az egyetemre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megkerülhetetlennek tartotta a kötelező felvételi bevezetését, de jelezte, az átalakítás csak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után lehetséges.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta, a kötelező középiskolai felvételi nem rossz ötlet, kivéve, ha ezzel akarják átterelni a diákokat a szakképzésbe. Hozzátette, a középiskolai felvételi kötelezővé tételét komoly előkészítő munkának kellene megelőznie, az elsődleges feladat azonban meghatározni, mi a gimnázium szerepe.
