Az indiai demokrácia a sajtószabadság, az emberi jogok tisztelete, a jó kormányzás, a politikai pluralizmus és a kölcsönös megértés formájában kell hogy testet öltsön – mondta Ansari. A politikus szerint országának további lépéseket kell még tennie. A demokrácia sikere azonban a választópolgárok aktivitásán múlik – tette hozzá, s biztosította a hallgatóságot: India például a választási rendszer reformjával újabb lépéseket tesz majd a demokrácia építése irányába.
Az 1,3 milliárd lakosú dél-ázsiai állam a világ legnépesebb demokráciájaként ismert. Korábban elsősorban a nők helyzete és a hagyományosan megkülönböztető társadalmi berendezkedése miatt kritizálták Indiát, az utóbbi években azonban több nyugati állam, köztük az Egyesült Államok is elismerte demokratikus fejlődését. Ennek következménye, hogy a brit The Economist hetilap éves demokráciaindexe szerint India magasabb pontszámot kapott, mint Magyarország. A 2015-ös listán az ázsiai ország a 35. helyet érte el, hazánk csak az 54. lett. S bár az Újságírók Határok Nélkül nevű szervezet 2016-os összesítésében az ország nem kapott jó besorolást, India a sajtószabadság szempontjából mégis figyelemre méltó változáson megy át. A heterogén etnikai lakosság hírigényét több mint hetvenezer napilap és hatszázkilencven műholdas tévéadó elégíti ki.
A Népszabadság letarolása és az érvénytelen kvótanépszavazás tükrében érthető, hogy az eseményen szintén felszólaló, egykoron századvéges Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, valamint Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára inkább India gazdasági potenciálját hangsúlyozták ki beszédükben. Az elhangzottak után szerettük volna megkérdezni Mohammad Hamid Ansari véleményét a magyar demokráciáról, sajnos erre az eseményen nem volt mód. A hallgatóság ugyanis nem kérdezhetett.
