Budapest szembefordult a kormánnyal

A metrópótló buszok ügyében elvetették a szolgáltatásvásárlást, meghosszabbítanák a kisföldalatti vonalát.

A Fővárosi Közgyűlés szintén hosszas vita után elfogadta: ahogyan nemrég Óbuda-Békásmegyer, az ingatlanspekulációs vádaskodások miatt Budapest is változtatási tilalmat rendel el a Római-parton. A főpolgármester leszögezte, hogy 2017 elejére a teljes csillaghegyi árvízvédelmi műre engedélyes terveket tesz le a fővárosi képviselők asztalára. Emellett a „tízezrek életét is megóvó” mobilgátas beruházás ellenzői elé tárják, hogyan nézne ki, ha a III. kerületi Nánási úton és Királyok útján építenének védművet, s ezért ott az összes fát, közöttük százéves platánokat ki kellene pusztítani.

A képviselők támogatták a fővárosi közlekedési intézményrendszer továbbfejlesztését is, amely a BKK, a BKV és a Budapest Közút Zrt. feladatait pontosítja a jövőben. Ugyancsak megszavazták az főváros és az állam közötti megállapodás tervezetét a feladatmegosztásról, a HÉV-ágazat átadásáról, a helyközi buszokról és nem utolsósorban a finanszírozásról. A városvezetés megállapította: a fővárosi közösségi közlekedés működtetésének pénzügyi helyzete ennek alapján csaknem 12 milliárd forinttal javul.

Hitelből újíthatják meg a kisföldalattit – döntöttek még a fővárosi képviselők a közlekedési tárgyú előterjesztések sorában. Budapest 2024-es pályázatának keretében indulhatna a fejlesztés, amelynek első szakaszának tervezésére a következő két évben a magyar állam 660 millió forintos támogatást ad. Az első szakaszban egyébként a meglévő vonal fejlesztése mellett a Milleniumi Földalatti Vasutat a Vörösmarty tértől a Vigadó térig hosszabbítanák meg. A későbbi második és harmadik ütemben az 1-es metróként is ismert vonalat a Mexikói úttól a Kassai térig, majd a szintén zuglói Marcheggi hídi csomópontig vezetnék tovább.

Elfogadták még azt a korábban megfogalmazott felterjesztési javaslatot, hogy a parlament vegye ki hulladékgazdálkodási törvény hatálya alól a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t. Amennyiben az Országgyűlés elfogadná ezt, Budapesten a korábbi szabályok szerint működne a szemétszállítási díj megállapítása, a díjbeszedés és a kinnlevőség kezelés, továbbá a fővárostól, illetve hulladékgazdálkodási cégétől nem vonnának el csaknem kétmilliárd forintos nyereséget a hasonló tevékenységet folytató vidéki társaságok veszteségeinek pótlására.

Míg a Fővárosi Közgyűlés a nyugodtság szigete volt, s egyhangúlag szavazták meg Budapest és Székelyudvarhely közötti testvérvárosi kapcsolatot, addig Moszkva és a magyar főváros együttműködési megállapodásának tárgyalásakor felrobbant a tárgyalóterem. A „kézigránátot” az LMP-s Csárdi Antal élesítette, amikor kijelentette: „Teljességgel elfogadhatatlan Moszkvával együttműködést kötni, amikor az orosz állami televízióban pogromnak nevezték az 1956-os forradalmat, Moszkva máig nem kért bocsánatot tőlünk, hőseinket pedig az MSZP-s Havas Szófia járatta le.” Csárdi Antal ezért fel is szólította az MSZP-t, hogy szüntessék meg a volt fővárosi képviselő párttagsági viszonyát. Horváth Csaba (MSZP) ugyan elhatárolódott a forradalmárokat és szabadságharcosokat már korábban is lenyilasozó Havas Szófiától, de szerinte a megnyilvánulást nem politikaiként, hanem „emberiként” kellene felfogni, ugyanis politikus társának édesapját 1956-ban akasztották fel. Tokody Marcell (Jobbik) azonban felidézte: 1956 vérbefojtásáért Magyarországtól már három orosz vezető: Gorbacsov, Jelcin és Putyin is bocsánatot kért, nem Moszkvát kellene büntetni a szégyenteljes megnyilvánulásokért. – Mielőtt október végén aláírnám a megállapodást Szergej Szobjanyin moszkvai kollégámmal, személyesen szóba hozom neki 1956 hatvanadik évfordulóján történt méltatlanságot – jelentette ki a vitában Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester. A megállapodást végül 28-an szavazták meg, ellene Csárdi Antal voksolt, míg az MSZP-s Trippon Norbert tartózkodott. (Sz. Zs.)