Harmadik védvonal: „okoskerítés” épül a határon

Kormányzati forrásunk szerint a legmodernebb technikával felszerelt kerítés épülhet a szerb határon.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor ez a megoldás sem jelentene önmagában biztonsági garanciát, viszont mindenképpen rengeteg pénzbe kerülne. (A mostani kerítés megépítése és a védelemre fordított költségek a kifizetett bérekkel együtt is nagyságrendileg hetvenmilliárd forintot tesznek ki.)

– Nincs áthatolhatatlan kerítés, ha a személyi állományt nem erősítik meg, és nem lesznek külön határvédelemre kiképzett embereink, akkor nem lesz hatékony a rendszer – mondja megkeresésünkre a biztonságpolitikai szakértő, aki korábban maga is részesült határőrkiképzésben. Tarjányi szerint jelenleg a déli határszakasztól függetlenül sem megoldott a hatékony határvédelem – amelybe beletartozik például a csempészet elleni fellépés is. A szakértő úgy véli, összesen nagyságrendileg 12 ezer fős, határellenőrzési feladatokra is kiképzett állományra lenne szükség, természetesen nemcsak a déli szakaszra, hanem az ország teljes, 2011 kilométeres határára. (Közülük szükség szerint 3000-5000-en dolgoznának egy-egy műszakban.)

– A déli szakasz védelme azonban önmagában ezzel még mindig nem lenne megoldott, ha a menekültválságot nézzük. Én azon csodálkozom, hogy Pintér Sándornak bőven lenne tapasztalata a helyzet kezelésében, hiszen a délszláv válság idején, 1991–1996 között országos rendőrfőkapitányként ő volt az egyik illetékes vezető” – mondja Tarjányi Péter, aki szerint a 90-es évek elején a belügyi és a honvédelmi tárca a társszervezetekkel szorosan együttműködve dolgozott a menekülők helyzetének megoldásán, de akkor a legnagyobb hangsúlyt az érintettek speciális kiképzése kapta, és jelentősen megemelték a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dolgozóinak létszámát is, most azonban ezekre alig helyeznek hangsúlyt. Így viszont önmagában nem sokat számít majd az a 3500 fős határvadászegység sem, amelyet a tervek szerint 2017 májusában állítanak fel – már ha sikerül addigra feltölteni a létszámot.

Egy valóban hatékony határzár egyébként a szakértő szerint nem is egy, hanem három kerítést feltételezne, jelen esetben a már meglévő kettő mellé. A rendszer első eleme egy nem átvágható szilárdságú drótból készült, mélyen a földbe nyúló alapú kerítés, majd ettől hat-nyolc méterre egy másik, amelyet érintésre aktiválódó érzékelőkkel láttak el. Ha ezen a kettőn valaki mégis átjutna, akkor a második kerítéstől újabb hat-nyolc méterre felhúzott harmadik lenne hivatott meggátolni az átjutást addig, amíg az érzékelő által riasztott katonák, rendőrök a helyszínre érnek. Az érzékelők mellett hőkamerák vagy éjjellátó kamerák is a rendszer részei, ezeket a kerítésre vagy külön oszlopokra is fel lehetne szerelni. A védvonal eleme lehet még egy, a lábnyomokat láthatóvá tévő homoksáv és egy út a kerítések mentén. Ennyiből egy laikusnak is láthatóvá válhat, hogy egy ilyen rendszer kiépítése a sokszorosa lenne az eddigi kerítésekre költött pénznek; Tarjányi Péter szerint a technikai felszerelés minőségétől függően „a határ a csillagos ég”.

Innentől az a kérdés is felmerül, hogy a költségvetésben honnan lesz erre pénz. A 2017-es büdzsét már júniusban elfogadták, akkor még szó sem volt „harmadik védvonalról” vagy „okoskerítésről”. Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint, az általános tartalék pedig 110, vagyis a kettő együtt sem lehet elég egy ilyen beruházásra. A számokat persze lehet módosítani, de ehhez újabb parlamenti szavazásra lenne szükség, és a kormánynak nyilván magyarázkodnia kellene, hogy honnan vesz el pénzt.

A drágaság az egyik oka annak is, hogy egyelőre a jelek szerint nem lesz semmi a román–magyar határon felhúzott kerítésből sem. Egy külügyminisztériumi forrásunk szerint legalábbis radikális változásnak kellene bekövetkeznie a menekültügyi helyzetben ezen a szakaszon ahhoz, hogy zöld jelzést kapjon az építkezés.