A szuperkórház fenyegetheti a gyógyvizet

Tarlós István közölte: ha a kormánynak fővárosi ingatlan kell, fizesse meg.

– A jövőben többé olyan nem lesz, hogy ha az államnak kell egy fővárosi ingatlan, akkor törvénnyel elviszi – jelentette ki lapunk érdeklődésére Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester a dél-budai szuperkórház helyszínével kapcsolatban. Az október 27-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban szereplő XI. kerületi Dobogón ugyanis nemcsak magáncégeknek van ingatlana, hanem jelentős területtel rendelkezik a fővárosi, illetve az újbudai önkormányzat is. Tarlós István leszögezte: „Amennyiben a Miniszterelnökségnek szüksége van fővárosi ingatlanokra, jöjjenek ide és vegyék meg tőlünk.” – Engem a mai napig nem keresett senki ez ügyben – mondta a főpolgármester, aki természetesen nincs ellene semmilyen fontos fejlesztésnek, hiszen az egészségügy kiemelt fontosságú, ugyanakkor elképesztőnek tartja mindazt, ami eddig kiderült a szuperkórházról.

Az említett határozatban a kabinet ugyan Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert és Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét bízta meg az egyébként több tíz milliárdos beruházás feltételrendszerének vizsgálatával, az ügy részleteiről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már napokkal azelőtt nyilatkozott. Akkor azt állította: a Kelenföldi pályaudvar közelében fogják megépíteni az ezerágyas dél-budai egészségügyi centrumot. – Mindenféleképpen az autópályákhoz közeli területen szeretnénk a kórházat megépíteni, amely közel van a metróhoz, és ahol az autóbusz-közlekedés, valamint az autóbusz-csatlakozás is megteremthető – hangsúlyozta Lázár János, aki korábban azt is állította: már megkezdődtek a tulajdonosokkal a tárgyalások is, és a beruházáshoz egy nyolc-tíz hektáros terület kell.

Tarlós István leszögezte, Lázár János azt sem tudja, hol van a 4-es metró végállomása, ami a dobogói helyszínhez képest jelentős távolságra van. – Ezt így nem lehet csinálni! A tömegközlekedés a főváros feladata, de bemondásra egyetlenegy buszjáratot sem indítunk – fakadt ki a főpolgármester, aki szerint az előkészítés szakmailag elfogadhatatlan: keverednek a kompetenciák és a hatáskörök, a helyszínismeret pedig nulla.

A dél-budai mellett eközben az észak-budai centrumkórház sorsa is állandó találgatások tárgya, és úgy tűnik, míg nincs meg a végleges helyszín, addig a Kútvölgyi Klinikai Tömb lesz a térségben a központi kórház. Cserháti Péter a nyáron lapunknak arról beszélt: a Szent János Kórházból a Kútvölgyibe költöztetnék a járóbeteg-szakrendelést, valamint az ortopéd traumatológiát és a szülészet-nőgyógyászatot is. A hétfői háttérbeszélgetésen már az is szóba került, hogy a Kútvölgyi, a Szent János Kórház és a Pető Intézet közös energetikai fejlesztése valósulhat meg. A Népszava szerint döntés születhet egy egységes energetikai fejlesztésről 21,5 milliárd forint uniós forrásból. A Semmelweis Egyetem lapunk kérdésére azt közölte, egyelőre nem tudnak a Kútvölgyit is érintő támogatásról. A Szent János Kórház mára ígérte a választ. A Pető Intézettől megtudtuk: a főiskola 700 millió forint támogatást kapott az energiahatékonyság javítására, de azt nem tudni, hogy ez része-e a kérdéses 21,5 milliárd forintnak.

Úgy tűnik, nem hozza a várt sikert Ónodi-Szűcs Zoltánnak az egészségügyi államtitkári szék, ugyanis az utóbbi időben sorra húzzák át minden számítását. Hétfőn világossá vált: hiába minden érvelés, a választásokig biztosan nem lesz kancelláriarendszer a kórházakban – ezt az államtitkár jelentette be hétfőn. A rendszer lényege az lett volna, hogy 8-10 kórház gazdasági irányításáért felelt volna egy kancellár. A terv ellen a szakma egyébként hevesen tiltakozott. Néhány hete elfogadta a parlament azt a fideszes, egyéni törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az egyetemi kórházak létrejöttét. A jogszabály az eddiginél lényegesen nagyobb önállóságot ad az ország négy orvosi egyetemének, amelyekbe független kórházak is beolvadhatnak. Ezzel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére annyit mondott, nincs egyetértés a kormányon belül sem az ügyben, a módosításhoz „lesz hozzátennivaló”. (K. Sz.)