A tanárok megbecsülését fontosnak tartja a kormány, ezt jelentős béremeléssel is kifejezte – hallhattuk számtalanszor az Emberi Erőforrások Minisztériumának kommunikációját az elmúlt években. Ugyanakkor bár a minisztérium az oktatási rendszer reformját követelő tiltakozások kapcsán előszeretettel hangoztatja, hogy 2017-ig bezárólag összesen ötvenszázalékos béremelést ad a pedagógusoknak, ennek értékét jelentősen csökkentheti a jövőre tervezett 15 százalékos minimálbér-emelés.
Elveszíthetik a béren felüli juttatásukat azok a jelenleg még önkormányzati dolgozók, akik az iskolák működtetésének államosítása miatt a jövőben az átalakulás alatt álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) munkavállalói lesznek – tudta meg a Magyar Nemzet.
Ugyanis a tanárok ebből teljes mértékben kimaradnak egy korábbi kormányzati döntés miatt, ami akár súlyos tízezrekkel kevesebb fizetést is jelenthet. Ennek oka, hogy míg régebben a minimálbért vették alapul a pedagógusi bérek kiszámításához, 2015 januárjától lecserélték az úgynevezett „vetítési alap”-ra, amelynek összege a 2017-es költségvetés alapján is ugyanannyi lesz, mint idén volt: 101 500 forint. Ez az összeg a 2014-es minimálbér összegével egyezik meg, tehát jóval kisebb, mint a jelenlegi 111 ezer forintos vagy a jövő évre ígért emeléssel együtt 127 ezer forintra növelt minimálbér. Például: jelenleg az életpályamodell alapján egy gyakornoknak minősülő, felsőfokú alapvégzettségű pedagógus fizetése bruttó 177 ezer forint. Ugyanakkor ha a tanárok bére követné a minimálbér növekedését, ez jövőre – számításaink szerint – már közel 222 ezer forint lenne. Míg egy hasonló végzettségű, de már 3-5 éve a pályán lévő, pedagógus I. kategóriába sorolt szakember több mint 212 500 forintot keres most, ez a minimálbérhez kötött számítással közel 266 ezer forint lehetne 2017-ben. Mindez az összeg ugyanolyan felsőfokú végzettségű, több mint 42 éve a pályán lévő, pedagógus II.-be sorolt nevelő esetében 363 ezer forint körül van; míg a tanárok számára kedvezőbb számítással már a 454 ezer forintot is meghaladná a fizetés. Ez azt jelenti, hogy a végzettségtől, a pályán eltöltött évek számától és a pedagógus-életpályamodell szerinti haladástól függően akár bruttó 45–90 ezer forinttal visznek haza kevesebbet.
Ráadásul a kormány a béremeléssel egy időben megnövelte a tanárok terheit is 2013-tól. Például 22–26 óra között határozták meg a pedagógusok által egy héten kötelezően tanítandó óraszámot. Így előállhat az az igazságtalan helyzet, hogy ugyanannyi fizetést kap az, aki heti 22 órát tanít, mint az, aki heti 26-ot. Emiatt számtalan szakmai szervezet tiltakozott, de a kormányzat eddig nem volt hajlandó heti 22 órában rögzíteni a tanítási órák számát.
Az egyik szemem sír, a másik nevet – értékelte lapunknak a helyzetet Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető bár fontosnak nevezte a minimálbér emelését, hangsúlyozta: azzal, hogy eltörölték a pedagógusbérek minimálbérhez kötöttségét, évente több tízezer forinttól fosztják meg a pedagógusokat. Emiatt kezdi elveszíteni értékét a pedagógusbér-emelés, „nem olyan grandiózus, mint amilyennek a kormányzat beállítja”. Így Mendrey szerint fennáll az a veszély, hogy előbb-utóbb ismét jelentős béremelést kell végrehajtani a pedagógus-életpályán. Erre már csak azért is sor kerülhet, mert egyre égetőbb a pedagógushiány, például kevés a tanító, a nyelvtanár, az informatikát vagy természettudományos tárgyakat tanító tanár az iskolákban. „Az elinflálódó bérek mellett pedig egyáltalán nem biztos, hogy azok a fiatalok, akik egyébként tényleg nagyobb számban jelentkeztek a tanárképző egyetemekre, valóban az oktatásban fognak elhelyezkedni” – tette hozzá. A PDSZ vezetője arról is beszélt, ha végre sor kerül rá, kezdeményezni fogják: a pedagógusbérek ismét igazodjanak a minimálbérhez.
