A maximális támogatást, 30 millió forintot, illetve ahhoz közeli pályázati pénzt a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények (óvodák, bölcsődék) fejlesztésére, felújítására osztották szét a legnagyobb számban, közel negyven településen. A 30 milliósok „táborába” tartozik Hajdúhadház, Hajdúsámson, Budakalász, Gyál, Sülysáp, Balatonkeresztúr, Tiszabercel, Baktalórántháza, Pápa és Sárvár is.
A lapunk által megkérdezett önkormányzati szövetségek, érdekképviseletek szerint a települések zöme a mindennapi élet, a kötelező feladatok ellátásának biztosításával küszködik évek óta. – A települések 85-90 százalékának semmilyen adóbevétele nincs, ez csaknem 300 önkormányzat a 3177-ből – érzékeltette a helyzetet Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte a legnagyobb gondban továbbra is az az 1700 falu van, ahol a lélekszám nem éri el a kétezret sem. Elmondta, már korábban is javasolták, hogy ezekre a támogatásokra évente legalább 50 milliárd forintos keretet különítsenek el, de a már elfogadott 2017-es központi költségvetés továbbra is csupán 7 milliárdot tartalmaz.
Kérdésünkre Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke kiemelte: a kistelepülések nem számíthatnak uniós forrásokra. Az érdekképviselő a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestereként nemrég 15 millió forintot vehetett át a település egyik, alig több mint egy kilométeres főutcájának felújítására, aszfaltozására. – Húsz évet vártunk erre, de az állami támogatás a költségek felét sem fedezte. Ahhoz mi tettünk hozzá 19 milliót, és még a padkázást is mi álltuk – tette hozzá Szabó Gellért.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta: a véleménye nem változott az úgynevezett csokipénzekről. – A pályázatok elbírálása, az igényekhez képest csekély összegek odaítélése politikai alapú, leginkább azon múlik, mit javasol az adott választókerület fideszes országgyűlési képviselője – vélekedett Gémesi György, aki szerint az önkormányzatok zöme egyre inkább a léthatáron mozog.
