Alamizsna a kistelepüléseknek

Ami az államnak bővülő támogatás, az a falvak lakóinak a mindennapi élet.

Több mint négyszáz kistelepülés kapott az elmúlt hetekben és hónapokban hétmilliárd forintos állami támogatást – jelentette be tegnap Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Szerinte a szétosztott összegből az önkormányzatok a felada­taik ellátását szolgáló fejlesztéseket indíthatnak. – Ez a pályázati forma évről évre megújuló, bővülő támogatást nyújt a kistelepülések számára, csökkenti hátrányaikat – emelte ki az államtitkár.

Ugyanakkor a BM által közzétett adatok más képet mutatnak: érvényes pályázatot 1895 önkormányzat adott be, és a teljes pályázati igény több mint 35 milliárd forint volt. Az önkormányzatok helyzete még elkeserítőbb, ha az arányokat nézzük: a rászoruló önkormányzatok legalább ötször annyian vannak, miközben a jelentkezők háromnegyedét a BM döntéshozói „kiszórták”.

A települések kötelező feladatainak biztosítását 2013-tól úgynevezett feladat­finanszírozással írta elő a parlamentben a második Orbán-kormány kétharmados többsége által elfogadott új önkormányzati törvény. A Belügyminisztériumban akkor Tállai András volt az önkormányzati államtitkár, aki a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta: a szegényebb önkormányzatok többlettámogatásra számíthatnak a közigazgatás újjászervezése után is. – Az előző kor­mányok nagy többsége több feladatot adott át, forrásokat viszont nem biztosított ezek ellátásához – hangsúlyozta Tállai. Csakhogy a Kormány.hu oldalon fellelhető adatbázis szerint a Belügyminisztérium idén október 11-én csaknem 2,3 milliárd forintot is szétosztott 337 önkormányzat között rendkívüli önkormányzati támogatás címén, működésre, a kötelező feladatok ellátására. (Sz. Zs.)

A 7 milliárd forintos keretből az első, 5 milliárdos ütemben 311, a második, 2 milliárdos ütemben 130 település kapott támogatást, három kategóriában. A legtöbben belterületi utak, járdák és hidak felújítására adtak be pályázatot, és szám szerint 275-en kaptak is támogatást. Ebben a kategóriában a legkevesebbet a Vas megyei Narda „nyerte”, alig több mint 1 millió forintot.

A maximális támogatást, 30 millió forintot, illetve ahhoz közeli pályázati pénzt a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények (óvodák, bölcsődék) fejlesztésére, felújítására osztották szét a legnagyobb számban, közel negyven településen. A 30 milliósok „táborába” tartozik Hajdúhadház, Hajdúsámson, Budakalász, Gyál, Sülysáp, Balatonkeresztúr, Tiszabercel, Baktalórántháza, Pápa és Sárvár is.

A lapunk által megkérdezett önkormányzati szövetségek, érdekképviseletek szerint a települések zöme a mindennapi élet, a kötelező feladatok el­látásának biztosításával küszködik évek óta. – A települések 85-90 százalékának semmilyen adóbevétele nincs, ez csaknem 300 önkormányzat a 3177-ből – érzékeltette a helyzetet Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte a legnagyobb gondban továbbra is az az 1700 falu van, ahol a lélekszám nem éri el a kétezret sem. Elmondta, már korábban is javasolták, hogy ezekre a támogatásokra évente legalább 50 mil­liárd forintos keretet különítsenek el, de a már elfogadott 2017-es központi költség­vetés továbbra is csupán 7 milliárdot tartalmaz.

Kérdésünkre Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke kiemelte: a kis­települések nem számíthatnak uniós forrásokra. Az érdekképviselő a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestereként nemrég 15 millió forintot vehetett át a település egyik, alig több mint egy kilométeres főutcájának felújítására, aszfaltozására. – Húsz évet vártunk erre, de az állami támogatás a költségek felét sem fedezte. Ahhoz mi tettünk hozzá 19 milliót, és még a padkázást is mi álltuk – tette hozzá Szabó Gellért.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta: a véleménye nem változott az úgynevezett csokipénzekről. – A pályázatok elbírálása, az igényekhez képest csekély összegek oda­ítélése politikai alapú, leginkább azon múlik, mit javasol az adott választó­kerület fideszes országgyűlési képvise­lője – vélekedett Gémesi György, aki szerint az önkormányzatok zöme egyre inkább a léthatáron mozog.