Az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának 1992-es jelentésében az áll; hogy a korábban Ghaith Pharaon vezette Bank of Credit and Commerce International (BCCI) több bűncselekménygyanús ügyletet is bonyolított, amelyekkel összefüggésben felmerült a pénzmosás, vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, prostitúció és az illegális bevándorlás elősegítésének gyanúja is. A pénzintézet a kilencvenes évek elején omlott össze, a Magyar Narancs egy amerikai oknyomozó cikksorozat alapján írt arról, hogy az intézményben a világtörténelem egyik legnagyobb csalását hajtották végre (a károkat 10 milliárd dollárra becsülik), diktátorok és drogkartellek pénzeit kezelték. A minap az is kiderült, hogy Pharaont már Algériában is körözik korrupciós vádak alapján.
Az amerikai hatóságok azonban ellentmondásosan állnak a Pharaonnal kapcsolatos ügyletekhez, és nem erőltetik meg magukat annak érdekében, hogy elkapják. Sőt, 2008-ban az amerikai hadsereg leszerződött a szaúdi üzletember egyik cégével.
A Magyar Narancs megírta, Pharaon egyik cége vásárolt tavaly októberben a Kútvölgyi út és a Cinege út között, Orbán Viktor miniszterelnök (aki az üzletembert valamiért Faraon professzornak nevezi) házával szemközt egy 573 négyzetméteres, tornyos villát, de a milliárdos több más nagy értékű magyar ingatlanban is tulajdont szerzett.
A Mol Nyrt. egyébként nemcsak Pharaon kapcsán bánik engedékenyen a saját morális alapelveivel. A Hernádi Zsolt vezette Mol és a Ghaith Pharaon-féle olajcég közti kapcsolat pikantériája ugyanis az, hogy az Interpol vörös riasztási listájára nemcsak a szaúdi üzletember, hanem Hernádi is felkerült a horvát hatóságok kérésére.
A Mol-vezető nyilvános interpolos profilját azonban a magyar üzletember ügyvédeinek közbenjárására blokkolták, és az mindaddig nem látható, amíg a nemzetközi rendőri szervezet el nem dönti, jogos volt-e a horvát hatóságok kérése. Úgy tudjuk, körözése egyelőre nem szűnt meg.
