Pharaon-ügy: az üzlet mindenekfelett

Bár körözik a milliárdost, a Mol nem vizsgálja felül az általa vezetett céggel kötött szerződést.

Noha már a kormányzat is megerősítette, hogy ha Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos Magyarország területére lép, akkor őrizetbe veszik a hatóságok, az állami résztulajdonban álló Mol Nyrt. vezetőségének esze ágában sincs felülvizsgálni a szaúdi milliárdos vezette céggel kötött szerződését. A magyar olajtársaság tavaly jelentette be, hogy partneri megállapodást kötött a Pakistan Oil Fields Limiteddel, amelynek elnöke és igazgatósági tagja Ghaith Pharaon. Az üzletembert 1991 óta körözik az Egyesült Államok hatóságai, valamint az Interpol vörös riasztási listáján is szerepel. A Mol tájékoztatása szerint azonban ez nem befolyásolja a magyar és a pa­kisztáni olajtársaság közti szerződést.

– Ez nem morális kérdés, ez egy pakisztáni üzleti kérdés – szögezte le lapunk kérdésére Szollár Domokos, a Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója. Szavai­ból kiderült, nem lát abban semmi kivetnivalót, hogy egy olyan céggel állnak szerződésben, amelynek elnöke ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Mint mondta, az másodlagos, személyzeti kérdés, hogy ki a társaság elnöke. Két cég kapcsolatáról van szó, így szóba sem kerül a megállapodás felülvizsgálata. Hozzátette: egy pakisztáni ügyet Budapestről nem lehet megítélni.

Mindez azért figyelemre méltó, mert a magyar olajcég szigorú morális elveken alapuló vállalatirányítást és erkölcsös működést hirdet magáról. „A becsületesség és az átláthatóság a legfontosabb értékek közé tartoznak számunkra, és a korrupció elleni harc vállalati stratégiánk alapvető része” – olvasható a Mol honlapján. A társaság antikorrupciós alapelveket is megfogalmazott, ezek közt a legérdekesebb, hogy a cég szerződésbontást is kilátásba helyez azokkal szemben, akik megsértik alapelveit. Mint írják, „az etikai normák tartós és nagymértékű megsértése esetén a Mol-csoport az üzleti kapcsolatot az érintett partnerrel rögtön megszünteti”. Ugyanakkor úgy tűnik, az Interpol-körözés, és az FBI elfogatóparancsa nem elég indok a Molnak a szerződés felülvizsgálatához. De a jelek szerint az sem aggályos, hogy Pharaont csalás előkészítésével, csalással, zsarolás előkészítésével akarják megvádolni az Egyesült Államokban.

Az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának 1992-es jelentésében az áll; hogy a korábban Ghaith Pharaon vezette Bank of Credit and Commerce International (BCCI) több bűncselekménygyanús ügyletet is bonyolított, amelyekkel összefüggésben felmerült a pénzmosás, vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, prostitúció és az illegális bevándorlás elősegítésének gyanúja is. A pénzintézet a kilencvenes évek elején omlott össze, a Magyar Narancs egy amerikai oknyomozó cikksorozat alapján írt arról, hogy az intézményben a világtörténelem egyik legnagyobb csalását hajtották végre (a károkat 10 milliárd dollárra becsülik), diktátorok és drogkartellek pénzeit kezelték. A minap az is kiderült, hogy Pharaont már Algériában is körözik korrupciós vádak alapján.

Az amerikai hatóságok azonban ellentmondásosan állnak a Pharaonnal kapcsolatos ügyletekhez, és nem erőltetik meg magukat annak érdekében, hogy elkapják. Sőt, 2008-ban az amerikai hadsereg leszerződött a szaúdi üzletember egyik cégével.

A Magyar Narancs megírta, Pharaon egyik cége vásárolt tavaly októberben a Kútvölgyi út és a Cinege út között, Orbán Viktor miniszterelnök (aki az üzletembert valamiért Faraon professzornak nevezi) házával szemközt egy 573 négyzetméteres, tornyos villát, de a milliárdos több más nagy értékű magyar ingatlanban is tulajdont szerzett.

A Mol Nyrt. egyébként nemcsak Pharaon kapcsán bánik engedékenyen a saját morális alapelveivel. A Hernádi Zsolt vezette Mol és a Ghaith Pharaon-­féle olajcég közti kapcsolat pikantériája ugyanis az, hogy az Interpol vörös riasztási listájára nemcsak a szaúdi üzletember, hanem Hernádi is felkerült a horvát hatóságok kérésére.

A Mol-vezető nyilvános interpolos profilját azonban a magyar üzletember ügyvédeinek közbenjárására blokkolták, és az mindaddig nem látható, amíg a nemzetközi rendőri szervezet el nem dönti, jogos volt-e a horvát hatóságok kérése. Úgy tudjuk, körözése egyelőre nem szűnt meg.

Hernádi Zsolt a horvátországi vádak alapján vesztegetési ügybe keveredett, 2009-ben több millió eurónyi kenőpénz kifizetéséről gondoskodott. Az összeg címzettje Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő lehetett, cserébe azért, hogy a magyar olajipari társaság kisebbségi tulajdonosként megszerezhesse az irányítói jogokat az INA horvát olajipari cég felett. Az Interpol-riasztás érdekessége, hogy korábbi hírek szerint ennek ellenére, valamint az európai elfogatóparancs dacára Hernádi több ízben is járt más európai országban anélkül, hogy intézkedtek volna vele szemben a helyi hatóságok.

Tudtak a titkosszolgálatok Pharaon múltjáról; de a szaúdi üzletemberrel kapcsolatos döntést, hogy magyarországi vízumot kapjon, Orbán Viktor környezete hozhatta meg – erről beszélt az ATV-ben Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság volt tagja és Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. A milliárdos 2014 októberében kapott vízumot, a döntés előtt a kérelmet átfuttatták a schengeni rendszeren, ám egyetlen tagállam sem emelt ellene kifogást. (MN)