Homály
Az oktatási és szociális hálót irányítóknak a mostaninál sokkal inkább szembesülniük kellene a realitásokkal; lemenve a végekre a döntéseket a helynek, helyzetnek megfelelően, és nem központilag, sablonokra húzva lenne szabad csak meghozniuk. György Zsombor vezércikke a PISA-felmérés kapcsán.
Horváth Péter ugyanakkor hozzátette: a pedagóguskar elfogadott egy állásfoglalást, amelyet hamarosan bemutatnak. Ebben arról nyilatkoznak, hogy az NPK erősen elkötelezett egy, a köznevelésben történő, az eddigiekhez képest lényegesen nagyobb változás, tehát egy paradigmaváltás mellett. Ehhez szükséges a politikai akarat is, de szerinte van rá jel, hogy ez megvan. Ebben az esetben pedig tényleg alapos előkészítés után – ami bizonyos értelemben már most is zajlik –, nagyon erős szakmai konszenzussal, a pedagógusok bevonásával kell megteremteni ezt a paradigmaváltást, ezután pedig a politikának meg kell teremteni a szükséges fedezetet. Hogy ez pontosan mit jelentene, arra úgy válaszolt: nem lehet egy adott évfolyam összes diákjának ugyanannyit és ugyanolyan módszerekkel tanítani, hiszen eltérő a diákok képességszintje, érdeklődése. – Sokkal kisebb közminimumot megfogalmazó tantervekre és sokkal rugalmasabb iskolarendszerre van szükség – jelentette ki.
A drámai PISA-eredményeket a pedagógus-szakszervezetek sem hagyták szó nélkül. A Pedagógusok Szakszervezete arról írt, mindaddig, amíg az iskolák szakmai önállóságát nem állítják helyre, a nevelő- és oktatómunka színvonala nem fog javulni. Hangsúlyozták, hogy a közoktatásnak alapvetően a készség- és képességfejlesztésre kell irányulnia. – Csak a zuhanás mértéke volt letaglózó és megalázó – ezt már Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke mondta a diákok teljesítményének romlása kapcsán. Szerinte már 2008-ban a visszaesés jelei mutatkoztak a közoktatásban, de a jelenlegi kormánypártok a problémát arra használták, hogy kiépítsék a hatalmuk bebetonozásához nélkülözhetetlen visszafejlesztett oktatási rendszert.
