Senki nem örül az eredménynek, de nagyon nagy meglepetést nem okozott – így reagált lapunk kérdésére a diákok teljesítményét mérő tavalyi PISA-felmérés katasztrofális eredményeivel kapcsolatban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke. Érdeklődésünkre, hogy ekkora mértékű romlást vártak-e, úgy válaszolt: ha ekkora romlásra nem is számítottak, de azt jól lehet látni, hogy a magyar közoktatásban folyó tevékenységek nem teljesen egyeznek meg azokkal, amiket a PISA mér. Ugyanis abban nem azt vizsgálják, hogy az iskolák teljesítik-e a számukra kijelölt feladatokat, hanem azt, jók vagyunk-e azokban a dolgokban, amelyeket értékelnek. Felvetésünkre, hogy a PISA által megkövetelt készségek azt tükrözik vissza, amit később majd a nemzetközi versenyben is elvárnak a diákoktól, úgy felelt: ez így van, ugyanakkor az iskolai munkát erőteljesen előírják a kerettantervek.
– Az okozza a legnagyobb problémát, hogy míg nálunk elsősorban továbbra is a klasszikus tudásanyag, a lexikális ismeretek feldolgozása folyik, addig a munkaerőpiacon sokkal hasznosabb lenne, ha ennél jóval csekélyebb ismeretanyagot adnának át a diákoknak, és a munkavégzéshez szükséges alapvető készségek fejlődnének ki mindenkiben – mondta az NPK elnöke. Hangsúlyozta azt is, a PISA-felmérés legfontosabb következtetése, hogy főként az érettségit nem adó szakközépiskolai (korábbi nevén: szakiskolai) diákok átlageredményei lettek rendkívül alacsonyak.
Pedig fontos lenne, hogy a diákok képesek legyenek olyan szövegértéshez jutni, amely által legalább a saját szakmájukhoz kapcsolódó eszközök, módszerek leírását értelmezhessék, továbbá le tudják fordítani szakmai problémájukat a matematika nyelvére, ha az szükséges. – Lehet, hogy ennek elősegítésében nem azok a tantárgyi követelmények lennének a legfontosabbak, amelyek jelen pillanatban vannak – tette hozzá.
Az NPK elnöke általánosságban úgy látja, a közoktatásnak sokkal jobb lenne célul kitűznie azt, hogy a jelenleginél lényegesen kevesebb, de a gyakorlatban is hasznosítható tudást sajátítsanak el a diákok sok gyakorlással, közösségépítéssel, csoportmunkával, a kommunikáció fejlesztésével. Ez sokkal lassabb, de jóval alaposabb folyamatot eredményezne. Kérdésünkre, hogy erre halad-e a magyar közoktatási rendszer, úgy válaszolt, hogy jelenleg a köznevelési kerekasztalnál van egy tartalomfejlesztéssel foglalkozó munkacsoport, amely az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felel, ennek januárban mutatják be az eredményeit.
Homály
Az oktatási és szociális hálót irányítóknak a mostaninál sokkal inkább szembesülniük kellene a realitásokkal; lemenve a végekre a döntéseket a helynek, helyzetnek megfelelően, és nem központilag, sablonokra húzva lenne szabad csak meghozniuk. György Zsombor vezércikke a PISA-felmérés kapcsán.
Horváth Péter ugyanakkor hozzátette: a pedagóguskar elfogadott egy állásfoglalást, amelyet hamarosan bemutatnak. Ebben arról nyilatkoznak, hogy az NPK erősen elkötelezett egy, a köznevelésben történő, az eddigiekhez képest lényegesen nagyobb változás, tehát egy paradigmaváltás mellett. Ehhez szükséges a politikai akarat is, de szerinte van rá jel, hogy ez megvan. Ebben az esetben pedig tényleg alapos előkészítés után – ami bizonyos értelemben már most is zajlik –, nagyon erős szakmai konszenzussal, a pedagógusok bevonásával kell megteremteni ezt a paradigmaváltást, ezután pedig a politikának meg kell teremteni a szükséges fedezetet. Hogy ez pontosan mit jelentene, arra úgy válaszolt: nem lehet egy adott évfolyam összes diákjának ugyanannyit és ugyanolyan módszerekkel tanítani, hiszen eltérő a diákok képességszintje, érdeklődése. – Sokkal kisebb közminimumot megfogalmazó tantervekre és sokkal rugalmasabb iskolarendszerre van szükség – jelentette ki.
A drámai PISA-eredményeket a pedagógus-szakszervezetek sem hagyták szó nélkül. A Pedagógusok Szakszervezete arról írt, mindaddig, amíg az iskolák szakmai önállóságát nem állítják helyre, a nevelő- és oktatómunka színvonala nem fog javulni. Hangsúlyozták, hogy a közoktatásnak alapvetően a készség- és képességfejlesztésre kell irányulnia. – Csak a zuhanás mértéke volt letaglózó és megalázó – ezt már Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke mondta a diákok teljesítményének romlása kapcsán. Szerinte már 2008-ban a visszaesés jelei mutatkoztak a közoktatásban, de a jelenlegi kormánypártok a problémát arra használták, hogy kiépítsék a hatalmuk bebetonozásához nélkülözhetetlen visszafejlesztett oktatási rendszert.
