Senki nem örül az eredménynek, de nagyon nagy meglepetést nem okozott – így reagált lapunk kérdésére a diákok teljesítményét mérő tavalyi PISA-felmérés katasztrofális eredményeivel kapcsolatban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke. Érdeklődésünkre, hogy ekkora mértékű romlást vártak-e, úgy válaszolt: ha ekkora romlásra nem is számítottak, de azt jól lehet látni, hogy a magyar közoktatásban folyó tevékenységek nem teljesen egyeznek meg azokkal, amiket a PISA mér. Ugyanis abban nem azt vizsgálják, hogy az iskolák teljesítik-e a számukra kijelölt feladatokat, hanem azt, jók vagyunk-e azokban a dolgokban, amelyeket értékelnek. Felvetésünkre, hogy a PISA által megkövetelt készségek azt tükrözik vissza, amit később majd a nemzetközi versenyben is elvárnak a diákoktól, úgy felelt: ez így van, ugyanakkor az iskolai munkát erőteljesen előírják a kerettantervek.
– Az okozza a legnagyobb problémát, hogy míg nálunk elsősorban továbbra is a klasszikus tudásanyag, a lexikális ismeretek feldolgozása folyik, addig a munkaerőpiacon sokkal hasznosabb lenne, ha ennél jóval csekélyebb ismeretanyagot adnának át a diákoknak, és a munkavégzéshez szükséges alapvető készségek fejlődnének ki mindenkiben – mondta az NPK elnöke. Hangsúlyozta azt is, a PISA-felmérés legfontosabb következtetése, hogy főként az érettségit nem adó szakközépiskolai (korábbi nevén: szakiskolai) diákok átlageredményei lettek rendkívül alacsonyak.
Pedig fontos lenne, hogy a diákok képesek legyenek olyan szövegértéshez jutni, amely által legalább a saját szakmájukhoz kapcsolódó eszközök, módszerek leírását értelmezhessék, továbbá le tudják fordítani szakmai problémájukat a matematika nyelvére, ha az szükséges. – Lehet, hogy ennek elősegítésében nem azok a tantárgyi követelmények lennének a legfontosabbak, amelyek jelen pillanatban vannak – tette hozzá.
Az NPK elnöke általánosságban úgy látja, a közoktatásnak sokkal jobb lenne célul kitűznie azt, hogy a jelenleginél lényegesen kevesebb, de a gyakorlatban is hasznosítható tudást sajátítsanak el a diákok sok gyakorlással, közösségépítéssel, csoportmunkával, a kommunikáció fejlesztésével. Ez sokkal lassabb, de jóval alaposabb folyamatot eredményezne. Kérdésünkre, hogy erre halad-e a magyar közoktatási rendszer, úgy válaszolt, hogy jelenleg a köznevelési kerekasztalnál van egy tartalomfejlesztéssel foglalkozó munkacsoport, amely az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felel, ennek januárban mutatják be az eredményeit.