A cseh politikusok elutasították Milan Chovanec szociáldemokrata belügyminiszter javaslatát, miszerint a nizzai és berlini terrortámadásokra válaszul rögzítsék az alaptörvényben: az engedéllyel rendelkezők szükség esetén használhassák fegyvereiket a terroristák ellen. Az előterjesztés szerint „az aktív és gyors védelem” csökkentené a támadók esélyeit a sikerre.
A politikust azonban még párttársai sem támogatták. Jirí Dienstbier volt szociáldemokrata emberi jogi miniszter úgy fogalmazott: az emberek felfegyverzése, az, hogy kezükbe vegyék az igazságszolgáltatást, a szociáldemokrata politika csődje lenne. Nem pedig a célja.
Nem osztják a cseh belügyminiszter álláspontját az Európai Unióban sem. December végén az uniós jogalkotók között politikai megállapodás jött létre annak a jogszabálynak a módosításáról, amely a párizsi vérengzések nyomán minden eddiginél szigorúbb ellenőrzés alá vonná a magánszemélyek és a gyűjtők tűzfegyvertartását, valamint ezek erőszakos bűncselekmények kapcsán történő használatát.
A Bruxinfo ismertetője szerint a tűzfegyverekről szóló irányelv jelentősen szigorítja a kategorizálást, megtiltva egyes típusok magánkézbe jutását. Emellett szigorúbb ellenőrzést vezet be a már hatástalanított tűzfegyverek esetében, nehezítve újraélesítésüket.
A mostani szabályok értelmében a tűzfegyvereket veszélyességük és beszerezhetőségük szempontjából négy kategóriába sorolják. Az első kategóriába eddig a teljesen automata és katonai célú fegyverek tartoztak, amelyek csakis hatástalanításuk után kerülhetnek magánszemélyekhez. Ezt a kategóriát most a félautomata lőfegyverré átalakított automata fegyverekre, az újratöltés nélkül több mint 21 sorozat leadására alkalmas rövid tűzfegyverekre, a 11 sorozat leadására alkalmas hosszú tűzfegyverekre, továbbá a vállról használt félautomata tűzfegyverekre is kiterjesztették.
A riasztó- és jelzőpisztolyok is aktív fegyvereknek minősülnek a jövőben, ezeket ugyanis viszonylag könnyen át lehet alakítani éles lőfegyverré. Nem mellékes, hogy a hatástalanított lőfegyvereket is be kell jelenteni a jövőben a nemzeti hatóságoknak.
Mi a helyzet Magyarországon? A Magyar Nemzetnek Vass Gábor, a Kaliber magazin főszerkesztője elmondta: a cseh kezdeményezés körül sok félreértés volt nálunk a sajtóban. Holott valójában arról volt szó, hogy a jelenleg is érvényes jogszabályokat szerette volna a Belügyminisztérium alkotmányba foglalni. Csehországban bárki alanyi jogon szerezhető engedéllyel tarthat önvédelmi fegyvert. A szakember szerint Magyarországon az ellenkező irányba megy a szabályozás, egyre szűkül azok köre, akik önvédelmi célból fegyvert tarthatnak maguknál. „Még kábítószer- vagy életvédelmi osztályon dolgozó rendőrtisztektől is kezdik bevonni az önvédelmi célú engedélyeket” – mondta Vass Gábor.
Magyarországon – amennyiben nem szolgálati fegyverről van szó – maroklőfegyvert csak önvédelmi célú engedéllyel lehet viselni. Vagyis pisztollyal nem vadászhatunk – de puskát sem tarthatunk önvédelmi célokra. Legalábbis papíron. A hazai gyakorlat ugyanis az, hogy az „átlagember” önvédelmi célra hiába is próbálkozna engedélyt szerezni. Akkor sem fog neki sikerülni, ha előzőleg letette a hatósági fegyvervizsgát, és megvan az orvosi alkalmasságija. – Az engedélyhez igazolni kell a „veszélyeztetettséget”, ezt pedig a rendőrség a gyakorlat szerint egy esetben sem tartja indokoltnak. Akkor sem, ha mondjuk egy olyan nemzeti dohányboltban vagyok eladó, amit már háromszor kiraboltak fegyverrel – mondta a szakértő.
A Kaliber főszerkesztője szerint önvédelmi fegyvert tartani „a politikai elit kiváltsága”: – Ha egy befolyásos politikus vadásztársa vagyok, kaphatok önvédelmi fegyvert is, ha nem, még paprikasprayt sem tarthatok, mert az is szabálysértés. Ugyanígy az emberélet kioltására alkalmatlan szerelt lőszeres gumilövedékes pisztolyok birtoklása is tilos önvédelmi célokra – mondta Vass. Véleménye szerint a BM legszívesebben a vadászati célú lőfegyvereket is betiltaná. „Csak túl sokan vadásznak az elitben ahhoz, hogy ezt meg merjék lépni.”
Sportlövői berkekben olyan hírek terjednek, hogy a nemrég belengetett 197 lőtér létrehozása – állami pénzből – is csak arról szól, hogy onnantól kezdve sportcélból se lehessen legálisan fegyvert tartani otthon. Hanem csakis a kijelölt lőtéren. – Mi ezek után már nem is merünk gondolni rá, hogy a csehekhez hasonló irányba mozduljon a hazai szabályozás – emelte ki a szakember. Szerinte míg nálunk ötezer, a cseheknél 230 ezer legálisan tartott önvédelmi fegyver van, „ott mégsem nagyobb a bűnözés, mint idehaza”.
– Csehország méretében, kultúrájában nagyon hasonlít Magyarországhoz, mégis megengedő a szabályozás. Ráadásul a fegyveripar tízezres nagyságrendű munkavállalót tart el. Hasonló a helyzet Szlovákiában is – mondta Vass Gábor. Ausztriában 970 ezer a legálisan tartott lőfegyverek száma, amiben benne vannak a vadászfegyverek is. Ott egy kétcsövű sörétes puskát engedély nélkül is bárki beszerezhet. Romániában az emberélet kioltására alkalmatlan szerelt lőszeres gumilövedékes pisztolyok birtoklására kérhet bárki engedélyt.
– Nem feltétlenül az önvédelem, inkább az ingatlanvédelem terén lehetne változtatni a hazai szabályozáson. Ma nem vásárolhatok fegyvert arra, hogy megvédjem a saját házamat – ezt már a Magyar Field Target Szövetség elnöke, Bognár László mondta lapunknak. Rájuk a legradikálisabb állatvédők sem szólhatnak egy rossz szót sem, hiszen fémállatokra lőnek légfegyverekkel, vadászatot imitáló körülmények között. Bognár szerint a hazai fegyvertartási szabályok a sportcélú fegyverek tekintetében is jóval szigorúbbak a környező országokénál. Ha a field targetet nézzük, egy olyan erejű légpuskát, amivel ezt a sportágat jól lehetne űzni, nálunk csak fegyvertartási engedéllyel lehet tartani.
Ráadásul egy sportcélú fegyver megszerzéséhez is minimum két év klubtagság az előírás. – Abszurd, hogy az illetőnek közben nem lehet saját fegyvere, így másokéval kénytelen lőni – mondta a szövetség elnöke, aki szerint az alkalmassági vizsgákat könnyű letenni, „azok inkább a pénzről szólnak” (öt-tízezer forint közötti összeg egy ilyen díja), az egyéb adminisztratív szabályok teszik nehézkessé a fegyvertartást.
Miből áll az alkalmassági? A pszichológiai vizsgálat alapvetően két részből, az egyiken műszerek segítségével tesztelik a kérelmező állapotát; reflexeit, figyelmi és koncentrációképességét, fiziológiai paramétereit, rövid távú memóriakészségét. Ezt egy interjú követi, amelynek az alapja egy kérdéssor.
– A kérdések segítségével az illető életútját és körülményeit is igyekszünk feltérképezni, kiszűrve, hogy van-e olyan mentális vagy életmódbeli problémája, amely alkalmatlanná teszi a fegyverviselésre. Ezenkívül pszichológiai tesztvizsgálatokat, személyiség- és intelligenciavizsgálatot is alkalmazunk előírás szerint. Fontos kiszűrni, hogy az illető például alkoholbeteg-e – mondta a Magyar Nemzetnek Kubiszyn Anna szakpszichológus, aki a hazai szűrési protokoll kidolgozásában is részt vett. A szakértő szerint vannak „szigorúbb és kevésbé szigorú kollégák”. Ő magát az utóbbi csoportba sorolta. Azt mondta, egy-egy konkrét kérdést nem lehet kiemelni a protokollból, mint amelyre egy esetleges negatív válasz alkalmatlanságot jelezne, a szakembereknek mindig a teljes képet kell mérlegelniük. – Egy rossz reflexekkel, alacsony figyelemmel rendelkező ember azért alkalmatlan, mert esetleg ő maga válhat veszélyforrássá, ha könnyű tőle megszerezni a fegyvert – fogalmazott.
Ugyanakkor a szakember szerint ma egy megszerzett engedély utókövetése időnként problémás. Van engedély, amelyhez elég egy vizsgálat, és aztán „visszavonásig” érvényes lesz a papír. Ez igaz a vadászokra, a sportcélú fegyverhasználókra, az önvédelmi fegyverviselőkre, amennyiben nem hivatásszerűen hordanak fegyvert. A munkavállaláshoz szükséges vizsgálat esetében a rendszeres kontrollvizsgálat még kötelező. A szakpszichológus a fegyvertartás liberalizálásával nem értene egyet. Erről úgy vélekedett, hogy „vannak emberek, akiknek jelenleg visszatartó erőt jelent, hogy nem juthatnak könnyen legálisan fegyverhez, de egyébként is alkalmatlanok lennének rá, veszélyforrást jelentene a kezükben”.
Lőfegyvereket adott politikusoknak az ukrán belügyminiszter
Lőfegyverekkel ajándékozott meg több száz személyt, köztük nemcsak katonai és rendőrségi vezetőket, hanem parlamenti képviselőket, kormányzati tisztségviselőket és ügyészeket Arszen Avakov ukrán belügyminiszter 2014–2015-ben – hozta nyilvánosságra pénteken több ukrán hírportál.
A sajtó egy 400 nevet tartalmazó listához jutott hozzá. A kiszivárgott dokumentum alapján állítólag 97 képviselő kapott a tárcát ma is vezető minisztertől ajándékba lőfegyvert. A 2014. február 24-én kinevezett miniszter az első fegyvert – egy Fort 17-05 típusú pisztolyt az év március 27-én adományozta a szélsőségesen nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt egyik honatyájának. Egy nappal később kapott ajándékba a tárcavezetőtől egy Glock 19-es pisztolyt Szerhij Pasinszkij, aki akkor az elnöki hivatal ideiglenes vezetői tisztét töltötte be.
Pasinszkij épp a napokban került reflektorfénybe. Szilveszter éjjelén ugyanis közúti közlekedés közben vitába keveredett egy másik autóvezetővel. Szóváltás közben a kormánypárti parlamenti képviselő előrántotta az ominózus ajándékpisztolyt, és lábon lőtte a férfit. A hatóságok még vizsgálják a történteket, hogy kiderüljön, önvédelemből lőtt-e a honatya, miként állítja.
Mások között Volodimir Hrojszman kormányfő – korábbi miniszterelnök-helyettes – is kapott a belügyminisztertől lőfegyvert ajándékba, a dokumentum alapján egy Fort 17-05-öst. Ugyancsak kapott pisztolyt Sztepan Kubiv, a jegybank akkori elnöke, aki most első miniszterelnök-helyettesi pozíciót tölt be, továbbá két jelenlegi kormánytag, Osztap Szemerak környezetvédelmi és Pavlo Petrenko igazságügy-miniszter, valamint a kijevi Majdan-tüntetők önvédelmi egységeinek főparancsnoka, Andij Parubij, jelenlegi házelnök.
A dokumentum szerint a legtöbb fegyvert egyetlen nap alatt 2014. március 27-én „osztotta szét” a belügyminiszter. A másik „nagy fegyverajándékozási hullám” 2014 októberben volt, akkor a tárcavezető összesen 48-at osztott ki egy hónap alatt.
Avakov azonban nemcsak pisztolyokat, de automata gépkarabélyokat is adományozott politikusoknak. Ilyet kapott Horjszman, elődje Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök és a már említett Szerhij Pasinszkij parlamenti képviselői is.
(MTI)
