A magyaroknak megvan a joga arra, hogy tudják, a közbeszédet alakító civilek milyen háttérrel kapnak támogatást, és kinek a megbízására szólnak bele a hazai viszonyokba – védte meg az interjúban a civilek ellen háborút hirdető kormány álláspontját Lázár, aki szerint a nemzeti oldalon hagyományosan érzékenyek a külföldi befolyásolásra. De nem csak Soros György civiljeinek kiszorításáról van szó, és nem is arról, hogy valaki a kormány mellett vagy ellen politizál közülük – mondta a miniszter, majd hozzátette: a nyilvánosságért küzdő civilek, „nem félhetnek a fénytől”, az átvilágítástól.
Mindenkinek vállalnia kell a nyilvánosságot, ez a politikusokra is igaz Lázár szerint, ugyanakkor kérdésre a miniszter megvédte a vagyonbevallási fiaskóba keveredő L. Simon Lászlót és Rogán Antalt, mondván, 2018-ban majd a választók döntenek sorsukról. Egyébként szerinte szó sincsen hadjáratról, ők csak a transzparenciát szeretnék megteremteni.
Ugyanakkor finoman megfeddte Hollik István KDNP-s képviselőt, aki a civilek átvilágítása kapcsán Izraelre mutogatott „Egy kereszténydemokrata képviselő nem a kormány” – mondta Lázár, Németh Szilárd eltakarítós megszólalása kapcsán pedig kijelentette, politikustársa „elképzelése és szóhasználata nem esik egybe a kormány ízlésével és terveivel”.
Lázár kérdésre hosszan sorolta a kormány gazdasági érdemeit, arra a felvetésre, hogy a KSH számait a dolgozók közé sorolja a közmunkások és külföldön dolgozók húzzák fel, már érdemben nem reagált, ahogy konkrétumot arra sem mondott, mi lehet a 2020 után kifutó uniós támogatások helyett a magyar gazdaság motorja, és hogyan kívánja a kormány a térség vezető államává tenni hazánkat. Csak általánosságokban beszélt, mondván, a teljes szakközépiskolai rendszert át kell alakítani, de a legfontosabb, hogy a gyakorlati oktatást kell erősíteni, és továbbra is a duális képzés lenne a kormány csodafegyvere a munkaerő-piaci elvárásokhoz való alkalmazkodásban. A PISA-teszt-eredmények szerinte 2002 óta lejtőn vannak. Kijelentette: „az állam a történetnek csak az egyik szereplője. A javuló eredményekhez a kormány intézkedései mellett szükség van a tanárok és a szülők segítségére.”
Szóba került a – Lázár szavaival élve – „2010 óta lejtmenetben lévő, összeomlófélben lévő” Népszabadság is. A miniszter itt a megszokott kormánypárti érvvel jött, miszerint egyrészt baloldalról semelyik tőketulajdonos nem jelentkezett a lap megmentéséért, „Marx letéve, maradt A tőke”. Ettől függetlenül szerinte nem volt szép, ahogy az újságírókkal bántak, mert a munkavállalókat megilleti a tisztességes bánásmód, amit itt nem kaptak meg.
Lázár úgy véli egyébként, a média hatása nem is olyan nagy, ugyanis „az emberek nem lapinformációk alapján hozzák meg a politikai döntésüket, hanem napi tapasztalataik mentén”. Azt állította, hogy a kereskedelmi tévék híradói vagy a megyei napilapok nem befolyásolják döntően a közhangulatot (ami nyilvánvalóan nem igaz), és nagy kockázatot vállal az, aki médiába fektet, ahogy a „nemzeti oldalhoz tartozó vállalkozókként” aposztrofált Andy Vajna, Habony Árpád vagy Mészáros Lőrinc. (Habony esetében ez a kategória egyébként akár kitüntetésként is értékelhető, hiszen korábban jellemzően csak magyar állampolgárként aposztrofálta őt a csúcsminiszter.)
A nemzeti tőkésosztály építése pedig azért nem ipari méretű korrupció, mert akkor a miniszter szerint „üres lenne az államkassza, de tele van”, az ipari javak négyötödéről döntő multik kiszorítása történt csak meg, és ez a fontos. A korrupció pedig különben is csökkent.
Ami az egészségügyet illeti, Lázár szerint a kormány sok pénzt költött rá, és bár „egy szóval sem mondta, hogy nincsen mit fejleszteni rajta”, és több orvost is kell képezni, de a miniszter szerint az elégedettség gyorsan fog nőni. Ehhez viszont egészségtudatosabb lakosság is kell.
Egyébként a miniszter szerint a kritikák megfontolandóak, okulni is fognak belőle, de egy biztos: Magyarország erősödik.
További gyöngyszemek az interjúból:
###HIRDETES2###
