– Meglepődött, hogy ennyire rosszak lettek a PISA-eredmények?
– Nyilván senki nem örült az eredményeknek az országban, de egyáltalán nem nevezném őket meglepőnek. Tény, hogy míg a matematikaeredmények stagnálnak, jelentős romlás történt a természettudományok és a szövegértés területén. Ugyanilyen tény azonban az is, hogy a teszt módszertana megváltozott, és már önmagában az indokolhatja a drámaibb romlást, hogy a teszteket digitálisan kellett kitölteni. Számos más országban is a vártnál nagyobb arányban romlottak az eredmények, mint nálunk, például Lengyelországban, Finnországban vagy Csehországban.
– A módszertan változása minden gyereket érintett, ám például az észt oktatási rendszer Európa élvonalába került, pedig szövegértés tekintetében 2009-ben még Magyarországgal hasonló szinten álltak.
– Igen, de amikor 2012-ben mérték a diákok digitális kompetenciáit, abban gyakorlatilag Magyarország szerepelt a legrosszabbul. A digitális tudás pedig a mostani PISA-mérésben a korábbiaknál nagyobb szerepet játszott. Az igazi kérdés az, hogy ez az eredmény kinek a kudarca, hogyan lehet rajta javítani, és pusztán oktatási kérdésről van-e szó.
– Kezdjük akkor a legkényesebbel: ki tehet ezekről a rossz eredményekről? Csak a pedagógusok?
– Természetesen nem. Az Emmi volt főosztályvezetőjeként nem lenne elegáns, ha relativizálnám a szaktárca szerepét. Az eredményért felelős az oktatási kormányzat, a családok, a pedagógusok, a felsőoktatási intézmények, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), valamint az egyházi és az alapítványi fenntartók is – mindenki. A kormányzatnak pedig elsősorban a saját felelősségével kell foglalkoznia, még akkor is, ha alapvetően a pedagógusokon múlik az oktatási rendszer sikeressége. Ugyanakkor azt is szeretném kiemelni, hogy a magyar PISA-eredmények mindig is rosszak voltak. Ahogy abban a rangsorban is legalul szerepeltünk, amely azt mérte, hogy a családi hátteret mennyire képes kompenzálni az iskola.
– Úgy tűnik, ezen az immár második ciklusát töltő kabinet sem tudott változtatni.
– Ránézésre könnyű azt mondani, hogy a hat éve regnáló kormány a felelős. De a mostani PISA-mérésen részt vevő gyerekek 100 százalékban abban az időszakban jártak általános iskolába, amikor a 2010 utáni változások hatása még nem volt érezhető. És az alapvető kompetenciafejlesztés nyilvánvalóan az általános iskolában zajlik. A PISA adatfelvétele pedig 2015 márciusában történt, tehát az abban részt vevő 15 éves diákokra fél vagy másfél évig vonatkozott a 2013-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv (NAT). Ezt nem azért mondom, hogy politizálni kezdjek, csak szeretném jelezni, hogy semmiképpen sem lehet követelni Palkovics László lemondását, aki egy éve sem felel a köznevelésért államtitkárként.