Kifejtette: a húsz nagy metrószerződés mindegyikét még a 2006-os választások előtt kötötte az akkori vezetés. Az új városvezetés 2010 után módosított az Alstommal, a Siemenssel és a Swietelskyvel kötött előnytelen megállapodásokon, amivel 36 milliárd forintot szereztek vissza a városnak, ám ezeket az OLAF nem is kifogásolja. Az Alstom esetében feljelentést is kellett tenni.
A főpolgármester szerint az OLAF 78 észrevétele közül egy vonatkozik a 2010 utáni időszakra, ennél az OLAF a közbeszerzési eljárás elhagyásával nem értett egyet, de leírta a jelentésben azt is, hogy a városvezetés a lépéssel – az ellenőrző mérnök lecserélésével – súlyos szabálytalanságot szüntetett meg. Az összes többi megállapítás 2010 előtti. A BKV-nál 2009 előtt kötött tanácsadói szerződések mindegyikét szabálytalannak és csalásgyanúsnak minősítette az OLAF – mondta Tarlós István.
Beszámolt arról, hogy az Oroszországban felújított metrószerelvények a múlt héten megkapták a típusengedélyt a magyar hatóságoktól, tavasszal már több felújított szerelvény is futni fog a 3-as vonalon. Felidézte, hogy a vonalfelújítási tenderre érkezett korábbi ajánlatokat nem tudták elfogadni, mert jelentősen magasabbak voltak, mint a kormánnyal megkötött szerződésben foglalt keretösszeg felső határa. Hozzátette: biztos abban, hogy már nem árazhatnak be olyan vélt vagy valós kockázatokat az indulók, mint a korábbi tenderen, és ha ez így lesz, júliusig megkezdődhet a kivitelezés.
Arról, hogy miért változott meg a véleménye az olimpiai pályázatról, kifejtette: a mostani olimpiai pályázat alapja az Agenda 2020, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2015-ben új helyzetet teremtett a pályázati feltételek kapcsán. Addig esélytelen volt egy olyan város, mint Budapest az ötkarikás játékok elnyerésére. Hozzátette, sokan tévesen azt hiszik, hogy a költségeket egyedül Magyarországnak és Budapestnek kell állnia, ám a NOB óriási pénzeket ad a rendező országnak, városnak, és a szponzorokon, magánbefektetőkön keresztül is komoly források érkeznek, Budapest csak jól járhat.
A III. kerületi, csillaghegyi öblözet árvízvédelmével kapcsolatos kiegészítő tanulmány a főpolgármester szerint alapvetően igazolta korábbi álláspontjukat és feltételezéseiket. A Barát-patak és az Aranyhegyi-árok torkolati műtárgyát mégsem kell megépíteni, ezért a beruházás több milliárd forinttal olcsóbb lehet a tervezettnél. „A rendelkezésre álló lehetőségeket figyelembe véve mindent megteszünk azért, hogy a környezet megmaradjon, a part fejlődjön” – mondta.
