Komoly iparág épült a lúgosításra, sok cég keres irdatlan összeget azzal, hogy az emberek elhiszik: betegségüket az elsavasodás okozza. Nem véletlen, hogy a méregtelenítés mellett a lúgosításhoz kapcsolódik a legtöbb tévhit, és az sem, hogy egyre több készítményt, köztük étrend-kiegészítőket és ásványvizeket reklámoznak azzal, hogy lúgos kémhatású. Vannak könyvek, speciális gyümölcsprések és egyéb élelmiszer-feldolgozó eszközök, egytől egyik azokat célozzák, akik hisznek a lúgosítás legendájában.
Nem létező összefüggés
A lúgosító és az egészségesnek tartott étkezés között komoly átfedés van, amit a lúgosítás pártolói ki is használnak. Az például igaz, hogy akik sok lúgosító ételt – tehát zöldséget és gyümölcsöt – és kevesebb állati eredetű terméket fogyasztanak, azoknak a csontleépülése lassabb. Igaz az is, hogy lúgosító típusú étrendnél kevesebb a köszvény, ám ez sem a kémhatással van összefüggésben, hanem azzal, hogy az ilyen diétánál nem fogyasztanak sok húst. Esetében kevesebb a vesekő is, ám az ok és okozati összefüggés itt is fals: ez ugyanis egyedül az egészséges étrendnek köszönhető, nem a sav-bázis egyensúly változásának.
Igaz az is, hogy a savas ételek, így a húsok túlzott fogyasztása ártalmas lehet, de csak azért, mert a sav kiválasztása megterheli a szervezetet. Az például növeli a köszvény rizikóját, hogy a húgysavkristályok kiválnak az ízületekben. Emiatt lesz hajlamosabb a köszvényre az, aki sok vörös húst fogyaszt. A mértéktelen húsfogyasztás miatt keletkező húgysav a vizeletben is kiválhat, és vesekövet okozhat. De ezek mind életmódbeli kérdések, egyszerűen azt mutatják, hogy az étrendnek hatása van az egészségre.
A lúgosítás elméletét erősíti az is, hogy az orvosok bizonyos esetekben tényleg azt javasolják, hogy a betegek ne fogyasszanak savas kémhatású ételeket, italokat. Például akkor, ha refluxos panaszok, gyomorsavproblémák jelentkeznek. De ezt sem az elsavasodás veszélye miatt mondják, hanem azért, mert sok a gyomorsav, a gyomor gyulladásban van, ha pedig erre pluszban savas kémhatású ételeket esznek, a gyomor fájhat. Ha viszont lúgos táplálékot fogyasztanak, a savasakat pedig kerülik, enyhülnek a gyomorpanaszok. De a lúgosításhoz köze ennek sincs.
„Ezek azért eladhatók, mert az emberek válaszokat akarnak arra, miért betegednek meg, és ugyan előfordul, hogy fertőzés vagy genetikai hajlam miatt, sok esetben nem lehet meghatározni a pontos okot, nagyon bonyolult, komplex kérdésről van szó” – mondja Novák Hunor orvos. Ilyenkor jön képbe az elsavasodás mint bűnbak, amivel a betegségeket meg lehet magyarázni. Ez a válasz nagyon egyszerű: minden baj abból fakad, hogy a szervezet elsavasodott, és a megoldás a lúgosítás.
Ez jól hangzik, pláne hogy csak arról van szó: zöldségeket és lúgosító italokat kell enni és inni. Viszont a lúgosítás többről szól, mint az egészséges táplálkozásról. Hívői a speciális étrend-kiegészítők mellett szódabikarbónát (nátrium-hidrogénkarbonátot) fogyasztanak, aminek tartós bevitele nem egészséges. Ez az anyag vízben jól oldódó, enyhén lúgos kémhatású só, amelyet régóta használnak sütőporként, tisztítószerként, fogfehérítésre, régen pedig a gyomorégés népszerű ellenszere volt. Ma már nem alkalmazzák arra sem, mert sokkal hatékonyabb szerek vannak ugyanerre a célra.
A lúgosítás divatjával a legnagyobb gond, hogy hívői jellemzően orvosellenesek is lesznek, aminek komoly következményei lehetnek, hiszen a lúgosítástól meggyógyulni senki nem fog. Ennek ellenére sokan próbálkoznak a módszerrel, komoly betegségekből akarnak gyógyszerek nélkül, szódabikarbóna segítségével felépülni.
A lúgosítás elmélete azért is abszurd, mert a lúgosítás nemhogy nem gyógyít betegségeket, de táplálkozással még csak kivitelezni sem lehet. „Pufferrendszerünk a szervezet pH-ját rendben tartja, étrenddel maximum a vizeletet lehet kis mértékben lúgosítani. Viszont a nyirokrendszer és a vér pH-értéke nagyon szűk határok között mozog, nem lehet rá étrenddel hatással lenni” – emeli ki Novák Hunor. Mint mondja, a pH-változást az gátolja, hogy a szervezet sav-bázis egyensúlyát a vese és a tüdő tartja megfelelő szinten. Ez csak extrém helyzetekben borulhat föl, például akkor, amikor tizenéves vagy huszonéves lányok, illetve nők pánikrohamot kapnak, elkezdenek levegő után kapkodni, sóhajtozni. Ezzel a tüdőn keresztül kimossák a szén-dioxidot a szervezetükből, ami a szénsav szintváltozása miatt lúgosabb pH-értéket eredményez. Viszont ez azzal jár, hogy zsibbad mindenük, szédülnek, görcsbe rándul a kezük. Nagyon kellemetlen rosszullétről van szó, az érintetteket mentővel szokták kórházba vinni.
A szervezet pH-ja krónikus betegségek, nagyon súlyos hányás és hasmenés miatt is lúgosabbá változhat. Ennek oka, hogy ilyenkor az érintettek sok bélnedvet vesztenek, illetve elveszthetik azokat az ionokat is, amelyek a vér kémhatását rendben tartják. Ilyenkor valóban változik a vér pH-ja, de az érintettek rettenetes állapotba is kerülnek miatta. Tehát úgymond szerencse, hogy ilyen hatást táplálkozással nem lehet kiváltani, mert azt a szervezet nem „engedélyezi”.
Nem kell tehát magyarázni, hogy a szódabikarbóna intravénás alkalmazása miért nagyon veszélyes. Ez a beavatkozás komoly szívproblémákat okozhat, szervrendszereket károsíthat egyszerűen azért, mert a vér pH-értékét direkt módon tolják el abnormális és egészségtelen irányba.
Az szódabikarbónával végzett intravénás lúgosítás nagyon messziről indult. „Ennek kiindulási alapja a Young-féle lúgosító diéta. Kitalálója egy természetgyógyász, aki nem orvos, doktori címét más egyetemen szerezte. Eredeti elképzelése az volt, hogy a lúgosító ételek jót tesznek a szervezetek, ami igaz is, hiszen a zöldségek, gyümölcsök valóban egészségesek – csak éppen nem azért, mert lúgos a kémhatásuk” – mondja Csupor Dezső gyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem docense. Kiemeli, hogy az ilyen diéta azért tesz jót, mert sok benne a rost és a vitamin. Másrészt az étrendet tartók a vörös húst is hanyagolják, aminek ugyancsak vannak jótékony hatásai. Viszont ez sem a kémhatással van összefüggésben.
De ez nem számított, hamar megjelentek a lúgosításra épített termékek is. „Például nálunk is voltak forgalomban olyan lúgosító cseppek, amelyek tömény lúgot tartalmaztak, és amelyeket szájon át kellett bevenni. Ez volt a lúgosítás második állomása. A harmadik stádium az infúzióban beadott szódabikarbóna volt” – ismerteti a lépcsőfokokat Csupor Dezső.
A módszer történetének következő állomása az a friss hír, mely szerint Youngra, a lúgosítás atyjára azért várhat hároméves börtönbüntetés, mert ismét meghalt egy szódabikarbónával kezelt páciense. A természetgyógyász nem először került a hatóságok látókörébe: 2011-ben már indult vizsgálat ellene, akkor ugyanis a tizenöt általa kezelt beteg egyike szívelégtelenségben halt meg az intravénás szódabikarbónázás után. De elriasztó ereje ennek sem volt, a módszerben továbbra is rengetegen hittek – függetlenül attól, hogy azontúl, hogy nem használt, még ártott is.
A lúgosítási módszerek nemcsak Young követői miatt terjedtek el, hanem egy olasz orvos tevékenysége nyomán is. „Tullio Simoncinit Itáliában már évekkel ezelőtt elítélték, lúgosító kezelése ugyanis nyolc ember halálában játszott közre. Ez megelőzően Magyarországon is tartott előadásokat, népszerűsítette módszerét, pedig hazájában már akkor is büntetőeljárás folyt ellene” – mondja Csupor Dezső. Hozzáteszi, hogy a szódabikarbónás infúziót nemcsak önmagában alkalmazzák, hanem a szintén sarlatánok által használt B17-vitaminos injekció mellé is ajánlják. Itt az indok az, hogy fokozza a szerves ciánt tartalmazó B17 rákellenes hatását, ami azért is irreális állítás, mert a B17-injekció nem gyógyítja rákot. Ha ugyanis sikerül olyan dózisban adni, amely a tumoros sejtekre nézve végzetes, akkor attól a beteg is meghal, ha pedig nem, akkor a daganat és a páciens is életben marad. Hatása tehát vagy nincs, vagy pedig végzetes. Biztos az is, hogy ilyen kúrák miatt sok ember eshetett át szódabikarbónás kezelésen.
