Csudát vagyunk mindannyian milliomosok

Bár a kormánypropaganda szerint nagyon jól élünk, a tények és a KSH számai másra utalnak.

Az adatok szerint a háztartások 15,3 százalékában élt olyan személy, aki rendelkezett nyugdíjas korra vonatkozó bármiféle megtakarítással. Az előtakarékossággal rendelkező személyek 7,4 százaléka volt tagja önkéntes vagy magánnyugdíjpénztárnak, és 4 százalékuknak volt nyugdíjas évekre vonatkozó egyéb biztosítása. Az érintettek átlagosan 15 ezer forintot fizettek nyugdíjcélú előtakarékosságra havonta.

A KSH nemcsak a pénzügyi vagyont vizsgálta, hanem az ingatlanvagyont és az egyéb értéktárgyakat is. 2014 őszén a magyar családok 86,6 százaléka rendelkezett legalább egy ingatlannal, míg járműve a háztartások kicsit több mint felének (50,9 százalék) volt. A kutatás szerint a legtöbb reáleszköz (ingatlan, jármű vagy értéktárgy) 18 és 35 éves kor között kerül a háztartások tulajdonába. Az egy háztartás tulajdonában lévő reáleszközök értéke átlagosan 15,6 millió forint, vagyis egy átlagos családnak ennyit ér összesen a lakása, az autója, de ebbe az összegbe beletartozik az esetleges vállalkozás, nyaraló, tanya, illetve egyéb értéktárgy, például festmény vagy az ékszerek értéke is. Ebben a tekintetben is nagy a különbség a régiók között: a legtöbbet Közép-Magyarországon érik a háztartások tulajdonában lévő eszközök háztartásonként átlagosan 22,2 millió forintot, a legkevesebbet pedig (10,2 millió forintot) Észak-Alföldön.

2014 októberében egy lakás vagy lakóház átlagos mérete 78,3 négyzetméter volt, átlagos értéke pedig 11,3 millió forint. Utóbbi szintén jelentősen eltér régiónként: kiemelkedik a közép-magyarországi régió, ahol az ingatlanok átlagos értéke 17,5 millió forint, ezen belül Budapesten átlagosan 18,2 millió forint volt. A lakások átlagos értéke még Nyugat-Dunántúlon haladta meg a 10 millió forintot (12,4 millió forint), valamint Közép-Dunántúlon (10,8 millió forint). A legkevesebbet Észak-Alföldön értek az ingatlanok, átlagosan 7,8 millió forintot, vagyis a fővárosban háromszor annyiba kerül egy lakás, mint az Észak-Alföldön. A háztartások a községekben éltek a legnagyobb méretű lakásokban, viszont itt ér a legkevesebbet az ingatlan: az átlagos négyzetméterár csupán kétharmada volt a nagyvárosokban tapasztalható árnak. A legkisebb méretű, ugyanakkor legdrágább négyzetméterárú lakásokban Budapesten éltek az emberek, ahol az átlagos ár közel kétszerese volt az országos átlagnak.

A családok tulajdonában lévő egyéb ingatlanok átlagosan 9,9 millió forintot értek, már azok esetében, akik egyáltalán rendelkeztek ilyennel, ugyanis a háztartások kevesebb mint negyedének volt a lakásán kívül másik ingatlana. Az érintettek nagy részének a lakóhelyen kívül további egy ingatlan volt a tulajdonában, kicsit több mint egytizedüknek (11,8 százalék) kettő, 3,1 százalékuknak három.

Az adatfelvételkor a háztartások alig több mint fele, 50,9 százaléka rendelkezett saját tulajdonú járművel, 49,5 százalékuknak gépkocsijuk, 6,2 százalékuknak azon kívül egyéb járművük is volt. A járművek átlagosan 1,2 millió forint körüli értéket képviseltek, ezen belül a gépkocsik átlagosan 1,1 millió forintot értek.

A háztartások mindössze 4,5 százalékának volt a tulajdonában jelentősebb értékkel bíró vagyontárgy. A válaszadók által ebbe a kategóriába sorolt értéktárgyak átlagos értéke 1,8 millió forintot tett ki. A nagy értékű vagyontárgyat birtokló háztartások több mint felében a főkereső az 55 év feletti korcsoportba tartozott, és 42,6 százalékuk Közép-Magyarországon élt.

A kutatásból az is kiderül, hogy a családok 12 százaléka rendelkezett vállalkozással 2014 októberében. A vállalkozások átlagos nettó értéke (eszközök értéke csökkentve a kötelezettségek értékével) 13,8 millió forintot tett ki az eszmei időpontban. Regionálisan a közép-magyarországi régióban működtetik a legtöbb vállalkozást, a legkevesebbet pedig az Észak-Alföldön.

Minden harmadik család adósságcsapdában

Adóssága a háztartások 36,9 százalékának volt. A leggyakoribb adósságfajta a lakóingatlanra bejegyzett jelzáloghitel volt, ilyennel a magyar háztartások 18,8 százaléka rendelkezett. A adósságállomány 2014 októberében átlagosan egy háztartásra vetítve 1,4 millió forintos tartozást jelentett, de ha csak azokra a háztartásokra osztjuk el az összeget, akiknek valóban volt hitelük, akkor egy családra 3,9 millió forintos adósság jut. A háztartások lakóingatlanjaira felvett jelzáloghitelek az összes tartozás kétharmadát teszik ki.

Azok, akiknek a lakásukat terheli a hitel, átlagosan 5 millió forinttal tartoznak, és havonta átlagosan 58 ezer forintot törlesztenek. A hitelek devizanemét tekintve a legnagyobb arányt a forinthitelek (48,2 százalék) teszik ki, de még mindig nagyon sok a svájcifrank-hitel (42,4 százalék).

A háztartások 12,2 százaléka rendelkezett egyéb hitellel, érintett háztartásonként átlagosan 1,3 millió forintos tartozással. Ezeket a kölcsönöket elsősorban áruvásárlásra, megélhetési költségek finanszírozására, valamint ingatlanfelújításra vették fel. A háztartások 11,5 százalékának volt bankszámlához kapcsolódó hitelkeret-tartozása, átlagosan 240 ezer forintos összeggel. A háztartások közel tizedének volt magánszemélytől kapott kölcsönből eredő tartozása is, ez átlagosan 1,2 millió forintos adósságot tett ki.

Az adatgyűjtés összegezte a háztartások nettó vagyonát is. Ez az összeg a háztartás tulajdonában lévő összes eszköz (lakás, nyaraló, autó, pénzügyi megtakarítás, vagyontárgy) értékét mutatja, csökkentve a tartozások összegével. Egy háztartásra vetítve az átlagos bruttó vagyon 17 millió forintot tett ki, ami – csökkentve a tartozások összegével – 15,6 millió forint összegű átlagos nettó vagyont jelentett 2014-ben, vagyis egy átlagos család összes tulajdona együttesen összesen ennyit ér. A kutatás leszögezte: a háztartások közel 80 százaléka esetében a nettó vagyon csak minimálisan tért el a háztartás tulajdonában lévő reáleszközök, vagyis az ingatlanok, járművek, vállalkozások értékétől, tehát a háztartások nagy része nem rendelkezett jelentősebb pénzügyi befektetéssel, igaz, adóssággal sem.

Az adatok szerint azok a háztartások rendelkeztek a legnagyobb vagyonnal, amelyekben a főkereső a 35–44 éves korcsoportba tartozott. Ezen háztartások átlagos vagyona 21,3 millió forintot tett ki, ami 21,7 százalékkal meghaladta az országos átlagot. A legnagyobb vagyongyarapodást ugyanakkor a 25 és 35 éves kor közötti főkeresővel érték el a háztartások.

A legvagyonosabb háztartások a fővárosban éltek 2014-ben. A közép-magyarországi régióban a háztartások átlagos nettó vagyona 2014-ben 26,1 millió forintot tett ki, 1,5-szeresét az országos átlagnak. Ezen belül Budapesten 27,9 millió forint volt a háztartások átlagos nettó vagyona, egy főre vetítve 17,3 millió forint. A második leggazdagabb régióban, a Nyugat-Dunántúlon, a háztartások átlagos nettó vagyona körülbelül 20 százalékkal maradt el a közép-magyarországitól. A legszegényebb régió, az Észak-Alföld háztartásai átlagosan 10,4 millió forintos, fejenként 5,5 millió forint összegű nettó vagyonnal, a budapesti harmadával rendelkeztek.