Iszapömlés: másodfokú ítéletet hirdetnek

Tavaly júniusban új eljárás lefolytatását kérték.

A Veszprémi Törvényszék első fokon bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszapper összes vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól tavaly január 28-án. A törvényszék szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, amely miatt a töltés tönkrement.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség ügyésze tavaly június 21-én az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte.

Idén január 23-án kezdődött a másodfokú eljárás, ahol Fejes Péter ügyész hangoztatta: az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan és indoklási kötelezettségének sem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, nincs valós lehetőség annak vitatására.

Az ügyész álláspontja szerint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójának voltak tervezési, kivitelezési és külső ellenőrzési hiányosságai, azonban ma már a személyi felelősök nem állapíthatók meg, de ha a vállalat vezetői időben beavatkoztak volna a katasztrófához vezető folyamatba, akkor a katasztrófa egyáltalán nem történt volna meg vagy nem úgy következett volna be.

Fejes Péter a katasztrófához vezető okok között jelölte meg a X-es számú tározó északi falának megsüllyedését, a tározóban lévő víz mennyiségének növekedését, a gát külső falain jelentkező piros foltokat és a gátszakadás előtti utolsó két órában megnövekedett szivattyúteljesítményt.

A vád szerint a vádlottak nemcsak „jólkarbantartási” kötelezettségüknek nem tettek eleget, de tájékoztatási kötelezettségüknek sem, mert nem értesítették azonnal a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a mentőket, az érintett települések polgármestereit, a polgári védelmet, a környezet- és természetvédelmi felügyelőséget, a vízügyi igazgatóságot és a MÁV-ot, amikor észlelték a gát átszakadását. Ha így tettek volna, akkor csökkenthető lett volna a katasztrófa következménye – hangoztatta álláspontját az ügyész.

Bánáti János, B. Zoltán elsőrendű vádlott ügyvédje védőbeszédében azt mondta, az ügyészi fellebbezés annak ellenére alaptalan, hogy „rendkívüli részletességgel mutat rá az elírásoktól kezdve olyan jogi konzekvenciákkal nem járó eltérésekre”, amelyek azt a látszatot keltik, hogy számos olyan hiba történt az elsőfokú eljárás során, amelyet csak egy új elsőfokú eljárás tud kizárni.

Szerinte a szakértői véleményeket a bíróság helyesen értékelte. A szakértők a véleményekben kifejtették, hogy tervezési hibák vezettek az iszapömléshez, a tározó építésekor már „kódolva volt a katasztrófa”.    

Álláspontja szerint mivel egyetlen hatóság sem írta elő monitoringrendszer felállítását, egyetlen vádlottnak sincs felelőssége abban, hogy a folyamatot nem állították meg, ráadásul semmilyen adat nem készült arról, hogy a monitoringrendszer tudta volna előre jelezni a tragédiát.

A háromnapos tárgyaláson az összes vádlott védője az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, álláspontjuk szerint a Veszprémi Törvényszék mindennek eleget tett, a tényállás megalapozott volt, és az ítélet minden tekintetben megfelelt a törvényeknek.

Az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak valamennyien ártatlannak vallották magukat.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.