A felmérés szerint a választók összesen 44 százaléka – nagyjából fele-fele arányban – nem vagy egyáltalán nem elégedett az ország mostani helyzetével. Ezzel szemben 21 százalékra tehető az elégedettek és nagyon elégedettek aránya. A többiek köztes álláspontot képviselnek, vagyis nem tudtak egyértelműen dönteni a kérdésben.
Nem meglepő, hogy a kérdés megítélésében alapvető különbség van a kormánypárti szavazók és az ellenzéki szimpatizánsok véleménye között. A Fidesz–KDNP híveinek ugyanis csupán tizede elégedetlen, míg ugyanez az arány az MSZP-nél már 76 százalék, az LMP-nél 71, de a bizonytalanok körében is 66 százalék. A Jobbiknál ez a szám 54 százalék.
A 2010 óta regnáló Orbán-kormány megítélése is inkább rossz, de itt már nincs akkora különbség a két tábor között, mint az előző kérdésben. A felmérés szerint az elégedetlenek aránya 39 százalék, míg az elégedettek tábora 26 százalékot tesz ki. A választók harmada pedig lényegében úgy ítéli meg, hogy is-is. Értelemszerűen a kormánypártok szavazói vannak leginkább jó véleménnyel, csaknem kétharmaduk elégedett Orbán Viktor kormányával. Bő 30 százalékuk ugyanakkor már elégedett is, meg nem is, és mindössze 3 százalék, akiknél az elégedetlenség dominál. Az ellenzéki pártok közül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció támogatói utasítják el leginkább a jelenlegi kabinet vezetését, mindkét tábornál 88 százaléknyian vélekednek így. A szocialisták szavazóinak 74 százaléka is ezen az állásponton van, míg az LMP-nél 70, a Jobbiknál pedig 58 százalék az elégedetlenek aránya. Érdekesség, hogy a pártpreferenciájukban bizonytalanok közül is 60 százalékos az elégedetlenség a kormánnyal szemben.
Abban már egészen kiegyensúlyozottak a vélemények – tanúsítja a felmérés –, hogy hazánkban milyen irányba haladnak a dolgok. A választók többsége, 39 százaléka szerint inkább rossz az irány, 33 százalékuk viszont úgy véli, hogy jó az út. Ezúttal is a Demokratikus Koalíció támogatói a legpesszimistábbak, 77 százalékuk találja rossznak az irányt, de hasonlóan nagy arányban vélekednek így az Együtt szavazói is. Az MSZP-nél és az LMP-nél is 65 százalék felett van az így gondolkodók aránya, ebben a kérdésben is a Jobbik szimpatizánsai a legkevésbé elutasítók, de így is minden második szavazójuk úgy látja, rossz az út. Ehhez hasonlók a számok a bizonytalanok körében is, ott is 53 százalék szerint nem megfelelő az irány, míg csak a pártot eddig nem választók tizede elégedett azzal, amerre az ország tart. A kormánypárt táborának kétharmada természetesen jónak találja az irányt, de a kutatásban az szerepel, ebben a csoportban is 9 százaléknak ezzel ellentétes a véleménye.
A felmérésben rákérdeztek a háztartások megélhetési körülményeire, illetve ennek változására is. A legnagyobb csoport, a válaszadók 42,6 százaléka úgy érzi, 2010 óta nem változtak háztartásának megélhetési körülményei. Romlást vagy jelentős romlást tapasztalt a válaszadók 28,3 százaléka, javulást 24,7 százalék említett, míg jelentős javulásról mindössze a válaszadók 3,5 százaléka számolt be. A Fidesz–KDNP táborának többsége (51 százaléka) úgy véli, kisebb-nagyobb mértékben, de javultak a megélhetési körülményei, és csupán 6 százalékuk szerint lett rosszabb a helyzet, míg a köztes álláspontra helyezkedők aránya 42 százalék. A biztosan nem szavazók, a pártpreferenciájukban bizonytalanok, a szocialisták és a jobbikosok relatív, míg a Momentum Mozgalom híveinek abszolút többsége úgy ítéli meg, hogy megélhetési körülményei nem változtak jelentősen. Legnegatívabb a kérdésben a DK, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és az LMP bázisa: mindhárom tábor esetében abszolút többségben vannak azok, akiknek megélhetési körülményei kisebb-nagyobb mértékben nehezebbek lettek.
