Miniszterek harca a háttérben?

Átvilágítaná a külképviseleteket a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke.

És miért adott ki több ezer vízumot ellenőrzés nélkül a moszkvai konzulátus a Monte Tokaj Kft.-nek, amikor a külügyminisztérium értékelése szerint a cég eljárása semmilyen igazolható módon nem szolgálja a magyar gazdaság érdekeit?

Feltűnő, hogy máig sem vizsgálta senki, vajon nem fizettek-e valakinek kenőpénzt azok a „tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású” oroszok a rapid eljárásért, akik ilyen módon vízumhoz jutottak. Ázsiában, Afrikában és egyes arab országokban egykor külszolgálatban ott járt forrásaink szerint 1500-2000 eurót is fizetnének egy schengeni vízumért.

A külügyminisztérium vizsgálati jelentéséből az derül ki, hogy 2013-ban a moszkvai külképviseletről hazaküldött panaszok alapján kezdődött vizsgálat, amelynek eredményeképpen Kiss Szilárd cégének végül megvonták a jogát, hogy lobbizhasson a vízumra vágyó ellenőrizetlen oroszokért. Több ezer orosz üzleti vízumot adtak ki addigra az IH embereinek orra előtt.

A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint haladéktalanul neki kell látni Magyarország külképviseletei nemzetbiztonsági átvilágításának. – Ha mindaz, amit eddig tudhatunk a vízummutyiról, megtörténhetett a legnagyobb külképviseletünkön, akkor máshol, ahol csak pár ember dolgozik, bármi megtörténhet – mondta lapunknak Molnár Zsolt. A bizottsági ülésen a titkosszolgálatok vezetőitől egyebek között azt kérdezik majd az ellenzéki politikusok, vajon hány ezer orosznak kell soron kívül vízumot kapni, hogy a magyar hírszerzésnek szemet szúrjon, és indokoltnak lássa a végére járni a hirtelen megnövekedett vízumigény okainak.

Lázár Jánossal ellentétben, aki a múlt heti kormányinfón azt mondta, nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot az a több ezer orosz, aki szabálytalanul jutott schengeni vízumhoz Magyarország moszkvai konzulátusán, mivel nem Magyarországon léptek be a schengeni övezetbe, az ellenzék szerint jelenthetett. Emlékeztettek rá, hogy a párizsi és a brüsszeli terrortámadás elkövetőinek többsége sem a francia vagy a belga határon lépett az unió területére, mégis komoly kockázatot jelentettek Belgium és Franciaország számára.

– Önmagában az a tény, hogy nem Magyarországon léptek be az EU-ba, még nem jelenti azt, hogy nem is jártak Magyarországon. Így viszont az sem jelenthető ki, hogy nem jelenthettek nemzetbiztonsági kockázatot azok az orosz állampolgárok, akik az előírások megkerülésével kaptak jogot a beutazásra – mutatott rá Molnár Zsolt.

A rendőrség egyelőre hivatali visszaélés gyanújával nyomoz ismeretlen tettesek ellen (akik jogtalan előnyhöz juttattak négyezer ellenőrizetlen oroszt).