Rendőri vezetők pere: másodfokú döntés várható

A 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben hoznak határozatot.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19–21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot – Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Péter akkori budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét –, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet.

A vád szerint Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése miatt kezdődött tiltakozás a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Szabadság téri tévészékháznál követelte sikertelenül, hogy olvassák be petíciójukat. Ezután a néhány száz fős tömegből elkezdtek köveket dobálni, autókat felborítani, gyújtogatni, rátámadtak a székházat védő rendőrökre, majd betörtek az épületbe, ahol dúltak, fosztogattak.

Az ügyészség ezzel kapcsolatban azt rója a vádlottak terhére, hogy a székházhoz vezényelt rendőröknek hiányos volt a védőfelszerelésük, a helyszínparancsnok pedig nem tudta koordinálni a rábízott rendőröket és megvédeni az épületet. Az akkori budapesti főkapitány felelősége az ügyészség szerint abban áll, hogy mindezt észlelve sem tett érdemi lépéseket a helyzet megoldására.

A székházostromnál mintegy kétszáz rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett. Egy másik, évekkel ezelőtt lezárult büntetőeljárásban negyven civilt vádoltak meg erőszakos bűncselekményekkel a székház elleni támadás miatt. Többségük felfüggesztett szabadságvesztést kapott, volt néhány felmentő ítélet, illetve pénzbüntetés, letöltendő szabadságvesztést abban az ügyben csak a visszaesők kaptak.

Az összecsapások a tévészékház ostromát követő napokban is folytatódtak a főváros közterületein, majd 2006. október 23-án az akkor ellenzékben lévő Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között. Ezekkel kapcsolatban az ügyészség azért kívánja a vádlottak felelősségre vonását, mert a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat. Mi több, az ilyen esetekben szerintük a rendőrtanúk igyekeztek homályossá, bizonytalanná tenni a tényállást.

Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést vagy még enyhébb szankciót kért a vádlottakra a javarészt mulasztással megvalósított katonai bűncselekmények miatt.

A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket, és védőikkel együtt felmentést kértek.

Az elsőfokú büntetőper 2013-ban kezdődött, és mintegy két év alatt több mint száz tárgyalást tartottak, meghallgattak több mint kétszáz tanút, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselőt, aki a 2010-es kormányváltás után miniszterelnöki megbízottként vizsgálta a történteket – jelenleg pedig alkotmánybíró –, továbbá Papp Károly rendőr tábornokot, jelenlegi országos rendőrfőkapitányt.

Az elsőfokú büntetőperben ismertették a rendőrök székházostrom idején egymással váltott rádióüzeneteit. Amikor például tüzet gyújtottak a támadók az épületnél, azt jelentették a rendőrök: „Siessetek, mert itt fogunk megfulladni!” A rendőrök hol kérték, hol követelték feletteseiktől a segítséget: „Türelem, az van, de ezek egyre közelebb jönnek! (...) Annyi rendőr sérült van, hogy ki se tudjuk őket vinni. (...) Amerre nézek, rendőr, csak az a baj, hogy szervezetlenek és kimerültek. (...) Hol a (...) vagytok, már elnézést!” Az elöljárók azonban sokáig csak nyugtázták az adásokat, és időnként felszólították beosztottjaikat, hogy tartsanak ki. Csak órák múlva hangzott el az utasítás: „Nyomjátok, gyerekek, lőfegyver kivételével minden engedélyezve van!”

Az eseményeket az évek során több parlamenti és szakértői bizottság is vizsgálta.

Az elsőfokú büntetőperben 2015 októberében hirdetett nem jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa: Gergényi Péter elöljárói intézkedés elmulasztása, a per negyedrendű vádlottja, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesült, a többi vádlottat pedig felmentették a vádak alól.

Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol néhány hete az ügyész perbeszédében Bene László, illetve Dobozi József esetében új eljárást indítványozott a több mint egy évtizeddel ezelőtt történtek kapcsán, a többi vádlott esetében pedig jobbára bűnösség kimondását és felfüggesztett börtön-, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta.