A víz vagy a politika mossa el a Római-partot?

A Duna menti nyomvonalat támogatja inkább a műegyetemi tanulmány a Római-parti mobil gát ügyében. Tarlós egyetért.

A két változat közötti 6,6 milliárd, kerekítve 7 milliárd forintos különbség most, amely miatt  Tarlós István azt mondja, hogy – bár műszakilag valóban mindkét változat alapján megépülhetne a védmű – de szerinte a fő kérdések a következők: „melyik mennyibe kerül, van-e arra fedezet, és mekkora felelősséggel járna a Római-parton 70 hektárnyi terület sorsára hagyása. Számítások szerint ott ma több mint 40 milliárd forint érték található, komoly állami, közösségi tulajdonnal. – Ha jön a víz, akkor átható közömbösséget tanúsít mind a (...) határozott vezetési stílussal, mind pedig a liberális felfogással szemben, és mindent el fog ott mosni – hangsúlyozta a Klubrádióban a főpolgármester. 

Ugyanott még hétfő este Bardóczi Sándor tájépítész mérnök azt mondta: szerinte az a probléma, hogy nagyon sok olyan üdülőépület van, amelynek tulajdonosai az építési szabályokat nem tartották be. – Közpénzből ezeket az ingatlanokat erkölcstelen megvédeni – fűzte hozzá az ellenző, aki maga is részt vett a hétfő esti tüntetésen. Szerinte az a 22 oldalas tanulmány, amelyre Tarlós István hivatkozik, „elég rossz minőségű”, de még az is arra a megállapításra jutott, hogy műszakilag mind a két nyomvonalon lehetséges a gátat létrehozni. – Éppen ezért mi azt szeretnénk, hogy miközben megmarad a Római-partnak a természetes szépsége és hangulata, amellett kapjon árvízvédelmet Óbuda lakossága – fogalmazott Bardóczi Sándor. 

A Maradjanak a FÁK a Rómain nevű Facebook-csoport volt a hétfői és a korábbi tüntetések egyik legfőbb szervezője. A napokban közzétettek egy nyilatkozatot, amelyben összegyűjtötték, hogy mit akarnak. – Azt szeretnénk elérni, hogy teljes körű, objektív döntés-előkészítés nélkül ne döntsön a Fővárosi Közgyűlés a Római-part jövőjéről és a csillaghegyi öblözet árvízvédelméről – írták. Szerintük „társadalmi egyeztetésnek” nem minősíthető a legutóbbi, március 6-án Békásmegyeren tartott lakossági fórum, mivel azt nem a jogszabályok által előírt módon hirdették meg. Kifogásolják, hogy a BME-tanulmány „nem tartalmaz műszaki munkarészeket, nyomvonaltervet és keresztszelvényeket, referenciavizsgálatokat, pontos információkat megállapításainak alátámasztására, viszont annál több benne a szubjektív és manipulatív vélemény”.

– A védekezési nyomvonal partra való áthelyezése komoly kockázattal járna az öblözet lakóira nézve és nemcsak fák pusztulnának el, hanem egy egyedülálló természeti táj semmisülne meg végérvényesen. Hét év után változatlanul megoldatlan a térség árvízvédelme és településrendezése, nincsenek tervek a Római-part jövőjét illetően.

Tény ugyanakkor, hogy korábban vízügyi szakemberek azt állították: egy, a 2013-as árvízhez hasonló, vagy még nagyobb áradás nem kímélne semmit, s akármennyi homokzsákot is hordanának a jelenlegi „nyúlgátra”, a Nánási út–Királyok útjára, a Duna a Szentendrei útig önthetne ki. Az érintettek köre is változó: vannak, akik Budapest más kerületeiből jönnek ide „kirándulni”. A III. kerületi csillaghegyi öblözet 400 hektárnyi területén, a Duna, a Szentendrei út, a Pók utca és a Pünkösdfürdő utca között közel 55 ezer ember él, a klasszikus Római-partnak pedig több mint száz állandó lakója van.