Vagyis – ha jól értjük a rendőrségi üzenetet – a BRFK attól tartott, hogy az egyébként békés, Moszkva helyett az Európai Unió mellett kiálló tüntetők egy váratlan rohammal megpróbálnak majd bejutni az orosz nagykövetség területére, ott rongálni szeretnének – de legalábbis megsértenék a képviselet méltóságát, jelentsen ez bármit, akár magát a tiltakozó akciót is.
Az idézett törvény megkötései egyébként annyira általános jellegűek, hogy ez alapján akár mindennap és minden fővárosi nagykövetség előtt rohamrendőrök százai várakozhatnának, hátha valaki be nem jelentett demonstrációt tart majd a közelben.
A BRFK állítása szerint sem az orosz követség, sem a magyar kormány nem kérte őket a képviselet masszív körbezárására, és technikai segítséget sem kaptak az orosz társszervektől – az épület külső védelméről saját hatáskörben döntöttek.
A rendőrség azonban nem volt mindig ilyen szigorú. Kilenc évvel ezelőtt még a BRFK sem látott különösebb biztonsági kockázatot abban, hogy demonstrációt szervezzenek az orosz követség elé: 2008. augusztus 15-én így Deutsch Tamás és Szalay-Bobrovniczky Alexandra is szabadon tiltakozhatott Oroszország grúziai bevonulása ellen, 25-én pedig a Fidelitas szervezett ugyanide tiltakozó megmozdulást.
Szijjártó Péter – aki külügyminiszteri pozíciójában mindent megtesz az orosz–magyar baráti kapcsolatokért – még ellenzéki Fidelitas-elnökként kemény szavakkal bírálta Grúzia orosz lerohanását. Akkor úgy vélte, a magyar kormánynak konkrét állásfoglalást kell tennie a Grúziában kialakult, tarthatatlan helyzettel kapcsolatban. Az oroszok ugyanúgy kezelték Grúzia megszállását, mint azt tették 1956-ban Magyarországgal – mondta a 2008-as tüntetésen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!