Több furcsaságot is találtunk Bánki Erik vagyonnyilatkozataiban, amelyeket azt követően kezdtünk el átnézni, hogy kiderült: a fideszes képviselő úgy vett 2013-ban hetvenmillió forintért részvényeket, hogy szűk két évvel korábban feleennyije sem volt. A politikus által leadott dokumentumokban egyik évről a másikra tízmilliók jelennek meg, majd tűnnek el, és ami megmarad, annak az eredete is erősen megkérdőjelezhető.
No de ne szaladjunk ennyire előre! A parlament gazdasági bizottságát vezető Bánkiról pénteken a 24.hu írta meg, hogy négy éve bő hetvenmilliót fektetett az azóta Mészáros Lőrinc érdekeltségbe kerülő Opimus (korábbi nevén Phylaxia) Nyrt.-be. A politikus azonban a 2012 júniusában leadott bevallásában még csak 32,2 millió forintnyi nettó vagyont tüntetett fel (ennyit tett ki a vagyonelemek és a hitelei különbözete), azaz rövid időn belül hirtelen több tíz millió forinttal gazdagodott.
Egészen pontosan két év alatt 94,8 millióval, amit az ezt követő fél esztendőben (legalábbis a 2015. januári bevallás alapján) további 53-mal sikerült megfejelni (lásd grafikonunkat). Bár Bánki már ekkor sem keresett rosszul, hiszen komoly összeget tehetett zsebre tiszteletdíjként, választókerületi pótlékként és lakhatási támogatásként is, a jelenleg bruttó 997 ezer forintos, illetve a korábban ennél esetleg néhány százezerrel magasabb jövedelem sem magyaráz ilyen mértékű gazdagodást. Különösen, hogy a politikus épp 2012 júniusa és 2015 októbere között nem elnökölt parlamenti bizottságot, ami valószínűleg a havi fizetési papíron is nyomot hagyott.
A 2013 körüli növekmény teljes egészében különböző pénzügyi befektetések formájában materializálódott. Először Bánki részvényvagyona ugrott meg vélhetően az Opimus-befektetések miatt, majd hirtelen lett a politikusnak közel 350 ezer eurója állampapírokban és befektetési jegyekben. Az azonban, hogy mindezt miből sikerült összehozni, nagyon nem egyértelmű. Bánki Eriket természetesen kerestük, de május 1-jén a munkaszüneti napra hivatkozva nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.
Ha az alátámasztott forrás nélküli villámgyors gazdagodás nem lenne önmagában is furcsa, a hirtelen megjelenő vagyon későbbi sorsa már tényleg az. A befektetések jelentős része ugyanis amilyen gyorsan jött, 2015 és 2017 között ugyanolyan gyorsan köddé is vált. Az idén év elejére Bánki részvényvagyona lényegében megszűnt, és megvált egyéb értékpapírjaitól is (pénzügyi befektetései szinte kizárólag a saját cégeinek adott tagi kölcsönre korlátozódtak). Időközben vett ugyan egy motort és egy BMW 420d személygépkocsit is a fideszes képviselő, illetve vásárolt nagyjából 42 hektárnyi szántót Baranyában, ez azonban nagyon nem egyenértékű a 2014-es bő 170 milliós értékpapír-portfólióval. A Magyar Nemzet becslése szerint az említett szerzemények együttesen 50-60 millió forintot érhetnek. Abban a járásban például, ahol Bánki szántói vannak, egy hektár földet az OTP Termőföld Értéktérkép alapján 2015-ben (amikor a képviselő is vásárolt) 900 ezer és 1,1 millió forint közötti összegért lehetett megvenni, így a 42 hektár biztosan nem ér többet 46 milliónál. Ehhez jön még a két újonnan beszerzett jármű becsléseink szerint nagyjából 10-12 milliója. Arról nem is beszélve, hogy ezekkel a vásárlásokkal párhuzamosan hirtelen a politikus kötelezettségei is megugrottak: a korábbi 10 helyett 2015 végén már 60 milliós banki hitelről adott számot. Magyarul a 2015-ben beszerzett ingatlanokat és ingóságokat lényegében egy az egyben hitelből vette a képviselő.
Így fordulhatott elő, hogy Bánki vagyona az elmúlt két évben (azaz az Opimus-papírok eladása idején) szinte pontosan annyival csökkent, mint amennyivel a részvények vásárlása környékén nőtt. Ez a hullámzás pedig különösen annak fényében érdekes, amit egy a magyar részvénypiacot jól ismerő pénzügyi befektető a 24.hu-nak mondott. Jelesül, hogy szerinte Bánki nem a saját pénzéből jegyzett részvényeket. A szakértő úgy fogalmazott: „Csak a mesében van olyan, hogy a saját, keservesen megtakarított hetvenmillióját berakja akkor az Opimusba amennyire én ezt a világot ismerem, ezek az emberek csak biztosra mennek, vagy nem a saját pénzüket fektetik be.”
A furcsaságok sora azonban még ezzel sem ért véget. Bánki ugyanis a hirtelen „elszegényedés” ellenére is hetvenmillióval nagyobb vagyont mutatott ki idén év elején leadott nyilatkozatában, mint öt esztendővel korábban. Ez pedig még mindig soknak tűnik ahhoz, hogy csak a képviselői fizetésből össze lehessen spórolni.
Persze a gazdasági bizottság vezetője nem véletlenül elnökölheti ezt a grémiumot, az évek során igyekezett megindokolni vagyonnövekedését: időről időre beszámolt róla, hogy pénzt vett ki cégeiből. A két kincsesbánya az RHP Kreatív Bt. és az ENVI Consult Bt. voltak, amelyekből az évek során közel 60 millió forint kimutatott jövedelemhez jutott (volt egy év, amikor jelezte, hogy származott bevétele a vállalatokból, de nem tüntette fel, mennyi, így vélhetően a tényleges összeg még ennél is több).
Az egyetlen aprócska gond, hogy a két érintett vállalat évek óta nem adott le beszámolót: a cégregiszter szerint az RHP utolsó elérhető mérlege 2007-es, míg az ENVI-é 2012-es. A két vállalatot Bánki felesége, sógornője és anyósa alapította, a politikus előbbibe csak 2008-ban, utóbbiba pedig 2014-be szállt be. Magyarul, amióta a fideszes képviselő tulajdonos, a cégek nem számoltak be pénzügyi és vagyoni helyzetükről, egyszerűen csak ontották a pénzt Bánkinak. Külön érdekes, hogy a politikus 2014 júniusában leadott nyilatkozatában már jelezte: volt eseti jövedelme az ENVI Consult Bt.-ből (igaz, ennek összegéről nem nyilatkozott), miközben a vállalatban csak néhány héttel korábban szerzett részesedést.
A cégek egyébként biztosan azt követően kezdtek el jól prosperálni, hogy Bánki átvette az irányításukat, korábbi bevallásaik alapján ugyanis nehezen érthető, hogyan lehetett egyes években 27-28 millió forintot kivenni belőlük. Az Envi az utolsó beszámolót megelőző öt esztendőben együttesen nem csinált nemhogy ennyi nyereséget, de még ekkora árbevételt sem. Az RHP-nél még nagyobb fejlődés kellett: ennek a cégnek volt olyan éve, amikor teljes forgalma mindössze 17 ezer forintra rúgott, 2002 és 2007 között pedig összesen 5,1 millió forint árbevételt mutatott ki.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy Bánki elég jó időzítéssel tud beszállni cégekbe, de hoz azért kevésbé jó üzleti döntéseket is. A különböző vízügyi fejlesztésekre szakosodott, közbeszerzéseken is jól teljesítő Aqua Holdingból például épp akkor szállt ki, amikor 2010-et követően megindult a vállalat szekere. A társaság, amely a kormányváltás évében még csak 3,1 millió forintos forgalmat ért el, két évvel később már 277 milliós, 2015-ben pedig 1,43 milliárdos árbevételt realizált.
Azt, hogy milyen mértékben gazdagodott Bánki Erik az elmúlt esztendőkben, jól mutatja, hogy mindössze három olyan vagyonelem van, amely végigkísérte 2012 óta leadott vagyonbevallásait. Ezek közül a legértékesebb egy kocsibeállóval is rendelkező 47 négyzetméteres ürömi lakás ötöde. Az ingatlanon kívül egy korosodó motorkerékpár és egy ezüst étkészlet, ami már 2011-ben is megvolt a politikusnak, ráadásul akkori vagyonának ez kimutatható részét képezte (mivel az említett vagyontárgyak nem változtak, a grafikonunkban ezeket nem szerepeltettük). (MN)
