Úgy tűnik, Perkátán csak gondot okoznak a szobrok. Történt ugyanis, hogy 2013-ban az egyik képviselő egy Petőfi-mellszobrot adományozott a Székesfehérvár és Dunaújváros között fekvő falunak, idén tavasszal azonban arról szóltak a hírek, hogy inkább elvinné az alkotást az adományozó. Petőfi büsztje mégis maradt: továbbra is a falu egyik központi helyén van, kissé rémült arcával rendületlenül nyugat felé tekint, csakúgy, mint a tettre kész Kossuth Lajos.
Erre néz az iskola udvarában álló Pongrácz Gergely-szobor is, amelyet az 1956-os emlékév alkalmából avattak, rögtön Mátyás király mellszobrának szomszédságában, aki inkább északra tekint.
Majdnem tovább bővült a magyar történelmi alakok perkátai panteonja: május 20-án itt tervezték felavatni az ország negyedik Horthy Miklós-szobrát. A Fejér megyei település képviselő-testülete azonban hétfőn visszavonta a kiadott engedélyt.
De hogy került volna Horthy Miklós Perkátára? Úgy tűnik, hogy teljesen véletlenül. A kormányzó ugyanis nincs konkrét kapcsolata a faluval. Három magánszemély kereste meg a fideszes polgármestert, Somogyi Balázst azzal, hogy felajánlanának egy Horthy-szobrot a településnek, amelyhez tulajdonképpen csak helyet kérnek, minden egyéb költséget ők állnak. Mint kiderült, a három szóban forgó magánszemély az Új Magyar Gárda tagja. A polgármester a szoborról döntő, április 20-ai képviselő-testületi ülésen jelezte: a három kérelmező helyi lakos tisztában van vele, hogy a volt kormányzó személye megosztó, de szerintük a magyar társadalom megérett az új szobor elfogadására.
A Magyar Királyság kormányzója nem véletlenül nem népszerű téma a szobrászok és mecénások körében. Miközben egyértelműen Magyarország 20. századi történelmének egyik igencsak meghatározó alakja, a nevével fémjelzett rendszer máig politikai és történészi vita tárgya. Mégis: 2012-ben Csókakőn, 2013-ban először Hencidán, majd ugyanebben az évben Budapesten, az emlékművekkel egyébként is túlterhelt Szabadság téren álló Hazatérés temploma előterében avattak szobrot a kormányzónak. A perkátai szoborállítás ügye ismét felborzolta a kedélyeket. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció tüntetést tervezett, a Raoul Wallenberg Egyesület, illetve az MSZP tiltakozott, de még Lázár János kancelláriaminiszter is jelezte: a kormány nem fog emlékművet állítani Horthynak, bár nem fogja megakadályozni sem, ha egy közösség így döntene.