Vannak helyek, ahol nem lasszóval kell fogni az ápolókat

Sokan maguk sem hiszik el, milyen fontos munkát végeznek, pedig a teljesítményük gyakran elképesztő.

Az ápolók elhivatottságát nemcsak a bérekkel kell növelni, hanem a munkakörnyezet javításával, a stresszkezelési lehetőségek biztosításával és annak ígéretével is, hogy megéri évtizedekig a pályán maradni. Ezt egyes fővárosi képző- és munkahelyek mellett vidéki létesítmények is felismerték. Jól mutatja ezt a felmérés, amely ezeket rangsorolja, és amelyet ápolók körében készítettek.

– A top 10-es rangsorban sok vidéki létesítmény is előkelő helyen végzett. A munkahelyek élbolyában egyebek mellett nyíregyházi, szekszárdi, salgótarjáni és kaposvári kórházak osztályai találhatók. Hasonló a helyzet a képzésekkel, ahol a rangsor első három helyén vidéki oktatóhelyek vannak – mondja Németh Franciska ápoló, aki a Szent János Kórház gyermeksebészeti és traumatológiai osztályának ambulanciáján dolgozik.

A gyerekügyeletek bonyolult rendszerében való kiigazodást segítő Gyermeksos.hu ötletgazdája a Magyar Nemzetnek elmondta, idén márciusban egy másik platformot is elindított, ennek segítségével készült a felmérés, amelyet az ápolók nemzetközi napján – amelyet világszerte május 12-én, azaz ma tartanak – tettek közzé.

A Healers.hu online ápolói közösséget kifejezetten csapatépítő jelleggel hozták létre. Illetve azért is, mert Franciska nagyon hisz benne, hogy az ápolói hivatást a fejekben is újra kell pozicionálni. Sokan ugyanis nem hiszik el, mennyire fontos munkát végeznek, pedig a teljesítményük gyakran elképesztő. Az ápolókról az emberek fejében is torz kép él, ezen is változtatni kell. A rangsor felállítása is ezt segítené, ezért készítik el mostantól minden évben. A lista az ápolók értékelései alapján áll össze, a helyzetről tehát valós képet ad.

Ami a képzőhelyeket illeti, az idei év legjobbja a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Lorántffy Zsuzsanna Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma lett. Hallgatói számos országos versenyen előkelő helyezést értek el.

– A képzés nagyon fontos. Köztudott, hogy az országban nincs elég ápoló. Pedig a szakgimnáziumok jók, a felsőoktatási területek között pedig a negyedik legnépszerűbb az ápolástudomány. Felmérésünkből kiderül, hogy az oktatásért csak a tanulók egyötöde fizet, és az iskolával a többségük elégedett: a hallgatók 43 százaléka kiválónak, 30 százaléka jónak tartja a képzést, amit elvégzett – mondja Franciska.

A jelentkezőkkel tehát nincsenek gondok, elegen felvételiznek ápolói szakokra, viszont a hallgatók a képzések végére megfogyatkoznak. Könnyű őket máshova csábítani, sokan feladják, és akik el is végzik az iskolát, azok sem feltétlenül helyezkednek el területükön. Franciska emiatt tartja fontosnak a márciusban létrehozott közösségi platformot, ami segíthet megmutatni az ápolói hivatás értékét. A pályaelhagyók, illetve a pályát meg sem kezdők többsége információhiány miatt is bizonytalan. Másrészt ha az ápolók online felületen is megmutatnák magukat, talán még több gimnazista választaná ezt a szakmát.

A munkahelyek milyensége ugyancsak kulcskérdés, emiatt fontos megmutatni, hol szeretnek leginkább dolgozni az ápolók. Idén a legkedveltebb munkahely az Uzsoki Utcai Kórház tüdőgondozója lett, amelynek nagyon jólesett a visszacsatolás. Laczó Erika vezető asszisztens Németh Franciskáéknak elmondta, ennél szebb ajándékot az ápolók nemzetközi napján nem is vártak. Ez egyértelmű jelzés, hogy amit csinálnak, jól csinálják: szerethető munkahelyük van, jó a légkör, az átlagosnál jobban is számíthatnak egymásra. Ehhez a kórháztól is minden segítséget megkapnak. A támogatás nagyon fontos. Vannak ugyanis osztályok, ahol a rossz munkahelyi légkör is ludas abban, hogy az ápolók hiánya a betegbiztonságot veszélyezteti. Ezzel szemben vannak helyek, amelyek híre annyira jó, hogy az ápolók maguktól is oda jelentkeznek. E szempontokra a kórházak vezetésének is figyelnie kellene, megkönnyítve a létszám megtartását, csökkentve a fluktuációt.

– A magyar ápolók számára az elhivatottság mellett a jól működő munkahelyi közösségek jelentik a legnagyobb megtartó erőt. Emiatt nagy a jelentősége annak, hogy közel háromnegyedük szerint jó vagy kiemelkedő a saját osztályán dolgozó csapat – emeli ki Franciska. Hozzáteszi: a megkérdezettek 97 százaléka stresszesnek találta a munkáját, ami nem meglepő, viszont emiatt kell kiemelt figyelmet fordítani az ápolók számára is elérhető rekreációs lehetőségek népszerűsítésére.

Lenne mit javítani a fizetéseken is. Igaz, a diplomás ápolók jövedelme nem sokkal marad el más pályakezdőkétől. – Azok a fiatal barátaim sem kapnak sokkal magasabb fizetést, akik közgazdasági területen szerzett diplomával kezdtek dolgozni, majd egy multinál vagy ügynökségnél helyezkedtek el. A probléma azonban összetettebb, mert bár a kezdő fizetések annyira nem tragikusak, hosszabb távon nincsenek előrelépési lehetőségek. Nem látjuk, hogy 20 év alatt a béreket fel lehetne tornászni akkora összegre, amely elegendő lenne a jobb életminőséghez. Ha ezen változtatni lehetne, vonzóbbá válna a pálya – emeli ki az ápoló.

A pályatársak bére nagyon széles skálán mozog. Franciska évekkel ezelőtt végzettség nélkül kezdett el a területen dolgozni, juttatások nélküli fizetése a 100 ezer forintot sem érte el. Csak akkor emelkedett, amikor a képesítést is megszerezte. A diplomás ápolók alapbére ma a 200 ezer forintot is elérheti, amely már összehasonlítható más pályakezdők fizetésével.

Más okból, de az állami rendszerben dolgozó ápolók az orvosokhoz hasonlóan gyakran vállalnak másodállást, sokan magánellátási területen is besegítenek, házhoz mennek a betegekhez. Gyakori, hogy más munkakörben tevékenykednek, például személyi edzőként dolgoznak. Ez más típusú terhelés, mint az ápolás, ugyanakkor van egészségügyi vonatkozása, igényli a hozzáértést.