Az egy évvel ezelőtt egyetemmé alakult Eszterházy Károly Főiskolán pedagógusokat és bölcsészeket képeznek, oktatnak természettudományokat, gazdaság- és társadalomtudományokat is. Egyik képzésükhöz készült az a gyógynövény- és drogismereti tankönyv, amely a napokban kiverte a biztosítékot a témában jártas szakemberek körében. A néhány éve a TÁMOP pályázati konstrukció keretében készült kiadványban olyan megállapítások is találhatók, amelyekkel általában a tudománytalan álhíreket terjesztő alternatívmedicina-oldalakon találkozhat az olvasó.
A tankönyvben kifejezetten veszélyes részek is vannak: a rákkeltő és májkárosító fekete nadálytövet belsőleg fogyasztani például szigorúan tilos. Ehhez képest a könyv szerint fogyasztásakor a rák kockázata nem nagyobb, mintha valaki megenne egy darab mogyoróvajas szendvicset, egyharmad gombát vagy fél pohár szacharinos üdítőitalt. A kiadvány azt is állítja, hogy egy üveg sör vagy bor századrésze is veszélyes, és rákkeltő az etilalkohol is.
Aláhúzzuk: tényleg nem egy alternatívmedicina-oldalról idéztünk, hanem az egyetem honlapjáról is letölthető tankönyvből.
– Ezek hihetetlen állítások. A bizonyítottan rákkeltő hatású fekete nadálytövet nem szabad összemosni élelmiszerekkel. Még a felvetés is felfoghatatlan – mondta érdeklődésünkre Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem docense, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke.
A könyvben olyan rész is szerepel, amely szerint az étkezési növények 5-10 százalék rákkeltő anyagot tartalmaznak. A szerző szerint a búza, a kukorica, a mogyoró, a zeller, a gombák tele vannak ilyen anyagokkal. Viszont olyan rákmegelőző anyag is van bennük, mint a C- és E-vitamin, a béta-karotin. Sajátos tálalása a témának ez is. A jegyzet említi Samuel Hahnemannt (1755–1843), a homeopátia atyját, úgy hivatkozva rá, mint aki mérgező anyagok tanulmányozása során dolgozta ki elméletét, amely napjainkban is egyre terjedő, valóban alternatív, teljesen új szemléletű kezelési forma. Az viszont kimarad a tankönyvből, hogy a tudomány alapvetően más álláspontot képvisel a módszerrel kapcsolatban, mint az alternatív medicinák hívői. Bár az akadémiák és a tudományos társaságok csak az elmúlt néhány évben foglaltak állást ennyire határozottan, a homeopátiát a szakma soha nem tartotta hatékonynak. Ma pedig egyértelműen kijelentik: a homeopátiának semmilyen tudományos alapja nincs.
Azok a mondatok is az egyetemi könyvből származnak, amelyek szerint a gyógynövények gyökérrészeit teliholdnál, újholdnál és fogyó holdnál érdemes gyűjteni, tavasszal vagy ősszel, napkelte előtt vagy napnyugta után. Mivel a gyökérnövények eleme a föld, ezért a földnapok, azaz a bak, szűz vagy a bika jegyének napjai megfelelőek a szüretre. A virágrészek gyűjtése növő holdnál és teliholdnál a legalkalmasabb, kevéssel dél előtt, napsütéses napon, amikor a harmat már felszáradt. A virágnövényeknek a levegő elem felel meg, ezért az ikrek, a mérleg és a vízöntő jegy napjai a legalkalmasabbak a növénygyűjtésre a könyv szerint.
– A holdfázisok szerinti növénygyűjtés ebben a formában finoman szólva sem nevezhető tudományos megközelítésnek. Az a kijelentés, hogy a növények 10 százaléka rákkeltő hatású anyagot tartalmaz, viszont több bennük a rákellenes anyag is, szintén megmosolyogtató állítás – mondja Csupor Dezső.
A tankönyv irodalomjegyzéke is pikáns. Külföldi szakirodalom egyáltalán nincs benne, ugyanakkor föllelni olyan könyveket, amilyen Maria Treben Egészség Isten patikájából című műve. Ez az etnobotanikai kutatási források alapján készült munka laikusoknak szól, sok közkeletű és valóban hasznos tanács olvasható benne. Viszont ha valaki rossz oldalon nyitja ki, és vakon követi iránymutatását, annak könnyen az egészsége láthatja kárát. A Treben-könyv hibáit szakmai körökben gyakran emlegetik, ami különösen amiatt szomorú, mert az 1990 óta több kiadó által is publikált munkát a legnagyobb példányszámban eladott és egyben legismertebb gyógynövényes könyvként tartják számon.
Az egyetemi tankönyv irodalomjegyzékében nem ez az egyetlen furcsaság: noha a gyógynövénykutatás az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment át, a szakirodalommal pedig Dunát lehet rekeszteni, forrásai szinte kizárólag az 1990-es évekből származnak. Pusztán kettő készült az ezredforduló után. Közülük az egyik egy holdkalendárium, amelyet a Magyar Könyvklub adott ki.
A mellékleteivel együtt közel 200 oldalas könyv rengeteg furcsa elemet tartalmaz. Persze hibák mindenhova becsúszhatnak, ez így van más egyetemeken is. Az ELTE természettudományi karának egyik oktatója például úgy fogalmaz: náluk eleve sok a belső használatú jegyzet, amit a gyors visszacsatolás miatt általában azonnal javítanak. Viszont olyan konkrét hiba, ami említésre méltó lenne, nem is jutott eszébe. Az építészeknél tankönyveket nem is nagyon használnak, csak az alapokhoz forgatják a régieket. Jellemzőbb, hogy saját jegyzetből dolgoznak, illetve időnként egy-egy külföldi tankönyvet lefordítanak. Azon a területen tankönyvhiány van.
Azt nem tudjuk, hogy az Eszterházy Károly Egyetem pályázat keretében készült gyógynövényes kiadványa miféle piaci űrt kívánt betölteni, de a gyógynövényekkel foglalkozó szakemberek egyszerre nevetnek és sírnak rajta. A történethez az is apró adalék – a háttérben ezt is sejteni vélik –, hogy maga a tankönyv már korábban is létezett, egy korábbi kiadást formáltak át a pályázathoz. Az viszont így is kérdés, hogy akármikor is történt ez, miként jelenhettek meg benne ennyire áltudományos megállapítások. A hibák súlyossága miatt erre az sem igazán ad magyarázatot, hogy egyetemi jegyzetet vagy tankönyvet bárki írhat, aki oktat, és az sem, hogy ezen a területen jóval kisebb a külső kontroll, mint a középiskolai vagy általános iskolai tankönyveknél, amelyeknél komolyabb a lektorálás. De néha a szigorúbb szakmai felügyelet sem elég, a középiskolai tankönyvekbe is csúsznak hibák.
A gyógynövényes tankönyvvel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket az Eszterházy Károly Egyetemnek, a rektorhelyettes válasza pedig szerdán érkezett meg. Kiderült belőle, hogy a pályázati forrásból készült tankönyv egy gyógy- és fűszernövény-termesztő és -feldolgozó felsőfokú szakképzéshez (OKJ) kapcsolódóan készült. A felsőfokú szakképzés jogszabályi változások miatt 2014-ben megszűnt, az egyetemnek jelenleg nincs olyan szakja, ahol ezt a tankönyvet használnák. A könyv nem részesült közvetlen támogatásban, csak a szerzője kapott díjazást. A rektorhelyettes tudomása szerint a tankönyv lektoráltatásáról a Műszaki Tankönyvkiadó gondoskodott. Az egyetem a könyvben felfedezett szakmai hibákra irányuló észrevételeket megköszönte, az ügyben intézkedni fog.
