Családon belüli erőszak: csak akkor lépnek, ha már vér folyik?

Ennek az állapotnak vethetne véget az isztambuli egyezmény. Ha ratifikálnák.

A Fidesz alelnöke, Németh Szilárd azért támadja a megállapodást, mert „lopakodó genderpolitikát” sejt a hátterében. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és az Alapjogokért Központ ennél is tovább ment: kerek perec azt kérték a kormánytól, hogy ne ratifikálja az isztambuli egyezményt. A megállapodás ellenzői bírálatukat a genderideológia köré építették fel: elhintették a köztudatban, hogy az egyezmény törvénybe iktatásával a természet adta biológiai nemeket jogi szinten felváltja a végtelen számú társadalmi nem definíciója, és ezzel megszűnik a hagyományos családmodell. Ráadásul a központ genderegyezménynek titulálta az Európa Tanács megállapodását.

– Noha az egyezmény egy fontos problémára, a nőkkel szembeni erőszak felszámolására hívja fel a figyelmet, a háttérben olyan káros ideológia húzódik meg, amely egy támogatandó cél mögé rejtőzve próbál elérni egy olyan ideológiailag vezérelt társadalmi kérdést, mint a gender, amelyben nincsen politikai konszenzus – hangsúlyozta portálunknak Törcsi Péter. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint az isztambuli egyezménynek az a legnagyobb veszélye, hogy a normalitástól eltérően társadalmi konstrukció alapján létrejött nemekként határozza meg a nemeket, vagyis elveti azt az értelmezést, hogy a nem biológiai tulajdonság.

Törcsi úgy vélte, a társadalmi nemeknek a közbeszédbe és a jogrendbe emelésével a dokumentum támogatói el akarják fogadtatni a társadalommal a kreált nemeket, és egyenlőségjelet akarnak tenni a biológiai nemek és a társadalmi nemek közé. Ez utóbbiak Törcsi meglátása szerint nem elfogadhatók, és ellentétesek a hagyományos nemi felfogással.

– Nem látom megalapozottnak a genderügyet. A nők elleni családon belüli erőszakot nem szabadna egy ideológiai háború kereszttüzébe helyezni. Az isztambuli egyezményt pártok felett álló ügyként kellene kezelni – ezt viszont már Szél Bernadett mondta portálunknak, utalva arra, hogy a kormányhoz közel álló szervezetek és Németh Szilárd is ideológiai vitát próbál csinálni egy pragmatikus kérdésből. Az LMP társelnöke a Fidesz halálos bűnének nevezte, hogy átideologizált egy olyan ügyet, amelynek nem szabadna megosztónak lennie. Az ellenzéki politikus szerint ha a Fidesz nem ratifikálja az egyezményt, akkor nem az áldozatok, hanem az elkövetők oldalára áll.

Hasonlóképpen értékelte a helyzetet Antoni Rita is. A Nőkért Egyesület elnöke elmondta, a dokumentum ellenzői azzal érvelnek, hogy az egyezmény a „genderideológia” trójai falova. Ők a gendert a nemi identitással azonosítják, híveiket pedig azzal riogatják, hogy az a „genderideológia” értelmében szabadon választható. Valójában még azok sem állítják ezt, akik támogatják a transzneműek jogait. A Nőkért Egyesület elnöke szerint az isztambuli egyezmény szempontjából ez a vita és az ördögként falra festett „sokneműség” teljesen irreleváns. Mint mondta, a megállapodás szövegében a gender kifejezés nem a nemi identitásra (gender identity), hanem egyértelműen a társadalmi nemre, azaz a társadalmi nemiszerep-elvárásokra, nemi sztereotípiákra vonatkozik. Antoni Rita felhívta a figyelmet arra, hogy a nők ellen irányuló erőszak gyakorisága összefügg azzal, hogy a társadalom milyen szerepeket és viselkedési formákat vár el a férfiaktól és a nőktől. A dokumentum nem azért él ezzel a szóhasználattal, mert fel akarná lazítani bárkinek a női vagy férfiúi identitását – vont mérleget.

Ugyanakkor az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint azért is aggályos a megállapodás, mivel kettéosztja a társadalmakat. Törcsi Péter úgy vélte, a konvenció ellenséggé teszi a férfiakat és a nőket, mivel a dokumentum azt hangsúlyozza, hogy az esetek többségében az áldozatok a női nemhez tartoznak, ezzel szemben sok olyan tanulmány van, amely ezt nem támasztja alá.

Antoni Rita szerint egyáltalán nem igaz az a gyakran hangoztatott ellenérv, miszerint férfiellenes a megállapodás. Tény, hogy a nemi alapú erőszak áldozatainak többsége nő, és elkövetőinek többsége férfi, de az egyezményben is szerepel, hogy utóbbiak is áldozattá válhatnak, és a dokumentumban foglalt áldozatvédelmi intézkedéseket nemtől, kortól és más tényezőktől függetlenül érvényesíteni kell.

A kapcsolati erőszak definíciója tehát kiterjed a férfi áldozatokra is, ugyanakkor tény, hogy a kapcsolati erőszak maga aránytalanul érinti a nőket. A Belügyminisztérium adatai szerint 2016-ban a partner vagy volt partner által elkövetett erőszakos bűncselekmények 89,8 százalékában nő volt az áldozat. A halált is okozó esetek 80 százalékában volt nő az áldozat. A kapcsolati erőszak női sértettjeinek aránya pedig 92 százalék volt tavaly.

Szél Bernadett emlékeztetett arra, hogy az egyezményt a szöveget megcsonkítva terjesztették elő közigazgatási és társadalmi egyeztetésre. Kikerült belőle egyebek mellett az a pont, amely lehetőséget adott volna közvádas eljárásra, vagyis arra, hogy feljelentéssel élhessen az is, aki szemtanúja a bántalmazásnak – így a traumatizált áldozat válláról az eljárási procedúra minden terhe lekerülhetett volna. (Magyarországon jelenleg a szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak és a szeméremsértés is csak magánindítvány alapján üldözendő.)

Az LMP társelnöke azt is elmondta, sürgeti a megállapodás jogszabályba illesztését, valamint az ahhoz szükséges források biztosítását. A Lehet Más a Jövő, az LMP ifjúsági szervezete szerint az isztambuli egyezmény ratifikálásával szintet lépne a nők elleni és a családon belüli erőszakkal szembeni harc. Átfogó intézkedésekkel meg kellene kezdeni az áldozatokkal foglalkozó szakemberek képzését, prevenciós kampányokat kellene folytatni, menedékhelyi kapacitást bővíteni és hatékonyabbá tenni a hatósági fellépést.

Azzal Törcsi Péter is egyetért, hogy sok figyelmet és forrást kell fordítani az áldozatvédelemre, a megelőzésre és arra is, hogy a rendőrség is hatékonyan és gyorsan el tudjon járni ezekben az esetekben. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint épp ezért került bele a Btk.-ba önálló tényállásként a kapcsolaton belüli erőszak. Ezzel a rendőrség, az ügyészség és a bíróság is sokkal könnyebben tud eljárni, és hatékonyabban fel tudja deríteni az eseteket. A megállapodás ratifikálását viszont ellenzi a központ, mivel a törvénybe iktatásával nem csökkenne látványosan a nőkkel szembeni erőszak.

Erőszak elleni harc

Az Európa Tanács által 2011-ben elfogadott konvenció az első nemzetközi jogi eszköz az erőszakot elszenvedő nők védelmében, de a családon belüli és párkapcsolati erőszak minden más aspektusára is kitér, többek között az erőszak tanúivá váló gyermekek védelmére is. Az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét 2011. május 11-én Isztambulban nyitották meg. A dokumentumot eddig 23 ország ratifikálta, így Lengyelország, Románia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, legutóbb pedig Georgia is. Ugyan a megállapodást Magyarország 2014 márciusában aláírta, azóta is húzódik a ratifikációja.