Pszichológusok szedték ízekre Balog Zoltán javaslatát

Megfutamodott a kormány képviselője a vita elől egy szakmai konferencián.

Megfigyelőként vesz részt a rendezvényen, nem kíván felszólalni, kérdésekre sem válaszol – ez volt a reakciója Szentes Tamás országos tiszti főorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárnak, amikor felszólították egy konferencián, hogy tájékoztassa a szakmát a kormány terveiről, álláspontjáról. Pedig a helyettes államtitkárnak lett volna miről beszélnie, ugyanis a szerdai szakmai fórumon megjelent pszichiáterek, klinikai pszichológusok, tanácsadók, pszichoterapeuták, pszichodráma-vezetők, coachok, szervezetfejlesztési tanácsadók ízekre szedték az Emberi Erőforrások Minisztériumának tavaly kidolgozott törvénytervezetét.

Mint arról korábban beszámoltunk, az Emmi elhatározta, hogy az összes hazai pszichológust egy nagy, felülről irányított szervezetbe tereli, és létrehozza a kötelező tagságú Magyar Pszichológus Kamarát (MPK). A tárca annak ellenére sem tett le a tervéről, hogy 2015-ben számos elismert szakember, szakmai szervezet, egyetemi tanszék, sőt a kormányon belül az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség is bírálta a koncepciót. A törvényt elsősorban a miniszterrel, Balog Zoltánnal jó kapcsolatot ápoló Bagdy Emőke professzor és lánya, a tárcával szerződésben álló Császár-Nagy Noémi, a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szorgalmazza.

„Ez a pszichológusok büntető törvénykönyve” – így jellemezte a kormány őszi törvényalkotási programjában szereplő javaslatot a kamara ellen tiltakozó egyik felszólaló szerdán. Többen is szóvá tették, hogy az MPK elnöksége túl nagy jogkörrel rendelkezne, a fegyelmi eljárásokat felülbírálhatná, ráadásul a kamara hatalmas szervezettel rendelkezne, amit a tagságtól szedett díjakból tartanának fenn. Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője megjegyezte, a javaslatban 3-szor van utalás a betegekre, miközben a büntetésekre, fegyelmezésre utaló kifejezések száma 233. Urbán Éva, a klinikai szakpszichológiai szakterület minőségügyi szakmai vezetője – a fórum egyik szervezője – azt mondta, hogy a kamara működése antidemokratikus, alaptörvény-ellenes lesz, sőt a szöveg írói még arra sem voltak képesek, hogy pontosan körülhatárolják, meghatározzák a pszichológiai tevékenység fogalmát.

Harmatta János, a Pszichoterápiás Tanács Szövetség elnöke megjegyezte: elfogadhatatlan, hogy a törvény mellett lobbizók lejárató kampányba kezdtek a bírálók ellen, és politikai befolyásuk révén akarják átnyomni a törvényt. Szerinte igenis szükség lenne egy érdekvédelmi szervezetre, de a tervezett kamara nem alkalmas a feladatra, olyan, mintha az ügyvédeket, ügyészeket, bírókat szeretnék egy testületbe kényszeríteni csak azért, mert mindnyájan jogot végeztek, holott teljesen más munkát végeznek.

Bugán Antal, a Magyar Orvosi Kamara Diplomások Területi Szervezetének elnöke szerint a minisztérium kezdeményezte „társadalmi párbeszéd” káros és szakmaiatlan, ugyanis azt a benyomást kelti, mintha a pszichológusok közül kellene kiszorítani a sarlatánokat.

A fórum résztvevői elfogadtak egy-egy nyilatkozatot a kamara, illetve a minisztérium erőltette „társadalmi párbeszéd” ellen tiltakozva. Ugyanis mint arról korábban beszámoltunk, a tárca „mini nemzeti konzultációt” szeretne a törvénytervezetről, amiben nemcsak a szakma, de a lakosság véleményét is ki akarja kérni arról, hogy mit lehet tenni a sarlatánok ellen. Ugyanakkor Bugán szerint ez a törvény alkalmatlan lenne a „spirituális tanácsadók” kiszűrésére, hiszen a kamarának csak diplomás pszichológusok lennének a tagjai, tehát a minisztérium tervezte „párbeszéd” nem több hangulatkeltésnél.