Újabb népszavazási kérdések dobott vissza az NVB

ha

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy minden, Magyarországon 2018. január 1. után üzembe helyezett atomerőművi blokkot legkésőbb az üzembe helyezést követő 180. napon végleg üzemen kívül helyezzenek. Az NVB ezt egyhangú döntéssel azért nem hitelesítette, mert a kérdés a paksi bővítésre vonatkozik, erről pedig nemzetközi szerződés rendelkezik, amiről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a népszavazási kérdés alaptörvény-módosításra is irányul, ami szintén nem lehet. A kérdést egyben megtévesztőnek tartotta a testület, mert a népszavazás kötőereje három év, vagyis az már nem kötné az Országgyűlést, amikor az új paksi blokkokat üzembe helyeznék.

A második kérdés arra vonatkozott, hogy minden olyan felsőoktatási intézmény, amelynek állami elismeréséről döntött az Országgyűlés, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint működhessen. Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg a hitelesítést, részben azért, mert a hivatkozott törvény már öt éve nincs hatályban, ráadásul a kérdés azt a látszatot kelti, mintha a választópolgár a külföldi egyetemekkel kapcsolatban hozhatna döntést.

A harmadik kérdés azt kívánta elérni, hogy legfeljebb havi bruttó kétmillió forint javadalmazásban részesülhessenek a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott cégek alkalmazottai. Az NVB 7:3 arányban megtagadta a hitelesítést, többek között azért, mert sem a javadalmazás, sem a foglalkoztatási jogviszony pontos tartalma nincs törvényben rögzítve.

A negyedik kérdés arra vonatkozott, hogy a munkavállalókat az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző tíz éven belül csak azonnali felmondás alapján lehessen megszüntetni. Az NVB egyhangú döntéssel, többek között arra hivatkozva tagadta meg a hitelesítést, hogy a kérdés azt a hamis benyomást kelti, mintha az utolsó tíz évben nem lehetne például közös megegyezéssel megszüntetni a munkaviszonyt.

Az ötödik kérdés előírta volna, hogy rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát a hatósági nyilvántartásokkal. Az NVB ezt 6:4 arányban nem hitelesítette, részben arra hivatkozva, hogy a kérdés az országgyűlési képviselőkre is vonatkozna, így viszont érintené az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási szabadságát, amiről azonban nem lehet népszavazást tartani.

A hatodik kérdés arra vonatkozott, hogy 2018 szeptembertől a pedagógusok kötelező óraszáma ne lehessen több heti 22 óránál. Az NVB 7:3 arányban nem hitelesítette a kérdést a választópolgári és jogalkotói egyértelműség hiánya miatt.

A hetedik kérdés arra vonatkozott, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek az év minden napján ingyenes gyermekétkeztetést biztosítson az állam. Az NVB 8:2 arányban megtagadta a hitelesítést, arra hivatkozva, hogy a jogalkotó már lényegében megvalósította a népszavazással elérni kívánt célt, emellett a költségvetést is érinti a kérdés.

A nyolcadik kérdés azt célozta, hogy aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott titoktartási nyilatkozatot tesz, az megismerhesse az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség „titkos”, illetve „szigorúan titkos” állományú munkatársainak, illetve együttműködő személyeknek az adatait, beleértve az általuk készített jelentéseket, feljegyzéseket, iratokat. Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg a hitelesítést, részben azért, mert egy eredményes népszavazás esetén módosítani kellene az alaptörvényt.

A kilencedik kérdés célja az volt, hogy az Országgyűlés minden magyar öregségi nyugdíjban részesülő állampolgárnak tegye lehetővé, hogy a nyugdíj mellett kereső tevékenységet folytathasson. Az NVB egyhangú döntéssel ezt sem hitelesítette, mert a kérdés azt a téves látszatot kelti, hogy általános tilalom, hogy aki kereső foglalkozást folytat, elveszti nyugellátását. A bizottság hivatkozott arra is, hogy a költségvetést érintené a változtatás.

Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Az ülésen az NVB elrendelte az „Anya, apa, gyerekek” elnevezésű, házasság- és családvédő európai polgári kezdeményezés összegyűjtött aláírásainak ellenőrzését.

A magyarországi gyűjtés szervezői június 7-én adták át a Nemzeti Választási Irodának (NVI) az összegyűjtött támogató nyilatkozatokat. A szervezők jelezték: mintegy 16 ezer támogatást elektronikusan nyújtottak be, és mintegy 39 ezret papíron. Az NVI-nek az ellenőrzésről szeptember 7-éig kell a jelentést elkészítenie.

Az „Anya, apa, gyerekek” elnevezésű európai polgári kezdeményezés szervezői azt javasolják, hogy az EU a közös döntésekben „a tagállamok közös nevezőjére épülő házasság- és családfogalmakat használja”, azaz azt, hogy a házasság egy férfi és egy nő között köttetik, és a család házasságra és/vagy szülő-gyermek kapcsolatra épül.