Utolsó esély: ha 2020-ig nem rakjuk rendbe az oktatást, utána már késő lesz

A brüsszeli pénzek jelentik az utolsó esélyt a felsőoktatás számára a kormányzat szerint.

A jelenlegi, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési támogatás páratlan, ugyanakkor az utolsó lehetőséget jelenti hazánk számára arra, hogy a tudásalapú világgazdaságban versenyképes hazai felsőoktatás jöjjön létre – egyebek közt erről ír a Brüsszelt más kérdésekben megállítani kívánó kormányzat a Magyar Nemzet által megismert, 2020-ig szóló felsőoktatási cselekvési tervben. A dokumentum számtalan célkitűzést és azok megvalósítását sorolja fel, amelyek jelentős részét uniós forrásokból kívánják megvalósítani. Utóbbiból pedig egyelőre valóban nincs hiány, például pár nappal ezelőtt Palkovics László oktatási államtitkár arról beszélt, csak az uniós EFOP-pályázatokon keresztül 130 milliárd forintnyi támogatás áll a felsőoktatási intézmények rendelkezésére. A cselekvési terv például a hallgatók egyetemről történő kiesésének mérséklésére fogalmaz meg intézkedéseket. Mint írják, az alap- és osztatlan képzések esetén a lemorzsolódók aránya jelentős: 36-38 százalék. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is kirívó, ugyanis nagyságrendileg tíz százalékponttal magasabb, mint az EU-tagországok 25-30 százalékos átlaga. A kormányzat ezt egyebek közt azzal orvosolná, hogy a felsőoktatási intézménybe felvett hallgatókkal kompetenciaszint-felmérőt íratnának. Akik ezen eredményük alapján az alsó harmadban szerepelnek, azoknak felzárkóztató kurzusokat hirdetnének meg, hogy csökkenjen a lemorzsolódás és hogy javítsák az adott szakon szükséges speciális ismeretek szintjét. Kompetenciamérést egyébként nemcsak a képzés kezdetekor, hanem a zárásakor is végeztetnének a hallgatókkal. Ennek megvalósítására hárommilliárdnyi uniós forrást kívánnak fordítani.

Hogy a munkaerőpiaci részvételhez jobban alkalmazkodjon a felsőoktatás, a mostani, a doktori képzésre felkészítő 4 féléves mesterképzések mellett 2–6 féléves, gyakorlatorientált mesterképzéseket is indítanának. Ezek „a magasabb hozzáadott értékű és specializált munkavégzésre” készítenék fel a hallgatókat.

A kormányzat az esélyteremtés jegyében növelné a női hallgatók számát a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzési területeken. Ehhez már a 6. osztálytól kezdődő pályaorientációs és készségfejlesztő programokat indítanának. Ezen felül beruházásokkal segítenék elő a női hallgatók távoktatási lehetőségeit, valamint a felsőoktatási intézmények telephelyein létesítenének pelenkázó- és szoptatótereket, gyermekmegőrzőket. Ugyancsak tervezik egy előkészítő nulladik évfolyam mint képzési forma bevezetését. Ezen részt vehetnének például a felsőfokú oktatásba fel nem vett fiatalok, illetve a középfokú oktatás 11–12. évfolyamán tanuló diákok. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedésekre több mint ötmilliárd forintot szánnának uniós forrásokból.

Bár a kormány a migrációt ellenző politikát folytat, úgy tűnik, az ellen nincs kifogása, hogy külföldről minél több hallgatót vonzzanak hazánkba. – A felsőoktatásban a negatív demográfiai trendek miatt csökkenő merítési bázist ellensúlyozhatja a nemzetköziesítés növelése, minél több külföldi hallgató hazánkba csábítása – írják. Ennek szellemében az az oktatásirányítás célja, hogy a külföldi hallgatók számát – amely 2013-ban még 23 ezer volt – 2023-ra 40 ezerre növelje. Több mint 4,6 milliárdnyi uniós támogatást használnának fel erre, egyebek közt olyan programokat is indítanának, amelyek a külföldi – köztük az Európán kívüli – diákokat is vonzanák. Ehhez hasonlóan a doktori képzésekbe is több külföldi hallgatót szeretnének. A magyar felsőoktatás nemzetközi versenypozíciójának javításához „alapvető eszköznek” nevezik a PhD-hallgatók számának növelését.

A cselekvési tervben foglaltak szerint az oktatásirányítás fellépne „a teljesítmény-visszatartó és a szakmai ismeretek készségszintű elsajátítását nem segítő rossz beidegződések és pedagógia gyakorlatok” ellen is. Példaként hozzák, hogy „a hallgatóknak rengeteg alacsony (általában 2) kreditértékű, minimális erőfeszítéssel elvégezhető tárgyat kell teljesíteniük, amelyhez ugyanakkor magas oktatói óraszám párosul”. Ezt több szempontból is károsnak tartják, például mert ez okozza a „rohamvizsga” tanulást, vagyis az egy nap alatti felkészülést, amelynek a pedagógiai értéke alacsony. Így felülvizsgálnák az oktatásszervezést a „gyakorlati készségelsajátítás és a munkaerőpiac által elvárt projekt- és eredményszemlélet” jegyében. Ennek érdekében közel 15 milliárd forintot igénylő intézkedéseket vezetnének be. Ezek között szerepel egy olyan elképzelés: az oktatók munkáját úgy értékelnék a jövőben, hogy abba beleszámítsanak a hallgatóik előrehaladását mérő mutatók is.