Veszprém: 600 millióval jöttek Mészárosék

Egy nem túl átlátható módon nyújtott önkormányzati kölcsönt fizethet ki a kézilabdacsapat a pénzből.

Jandó Zoltán
2017. 06. 24. 5:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy, a helyi önkormányzat számára már kínos hitel megfizetésével vásárolhatta be magát a veszprémi kézilabdacsapatot működtető Veszprém Handball Team Zrt.-be (VHT) Mészáros Lőrinc üzleti köre. Lapunk úgy tudja, a felcsúti polgármester üzlettársa és barátja, Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt Kft. 600 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a cégben, amivel 50 százalék plusz 1 részvénnyi tulajdonhányadot szerzett (a tranzakciónak a cégiratokban egyelőre nincs jele, a hét közepén még bejegyzés alatt sem álltak a változások). Ám a pénz nem marad sokáig a társaságban, azt egy már évek óta halogatott, kamatok nélkül is bő félmilliárdos önkormányzati kölcsön visszafizetésére szánják. A történet kulcsszereplője nem is a VHT, hanem a városi tulajdonban álló Csarnok Kft. Ez a társaság üzemelteti a kézilabdaegyüttes hazai mérkőzéseinek is otthont adó Veszprém Arénát, s még fontosabb, ők fizetik a hitelből épült sportlétesítmény törlesztőrészleteit.

Egészen pontosan ők utalják el a pénzt, a hitel megfizetését ugyanis 2014-ben a kormányzat átvállalta, azóta minden évben állami forrásból fedezik az aktuális részletet.

Technikailag ez úgy történik, hogy a kabinet a helyi önkormányzat rendelkezésére bocsátja a pénzt, amely aztán tőkeemelés formájában berakja azt a saját tulajdonában álló Csarnok Kft.-be. Az első évben 606 millió forint érkezett így a központi költségvetésből Veszprémbe, míg az idei büdzsében 723 milliót különítettek el erre a célra.

Igen ám, de a helyi városvezetés 2014-től kezdődően nem csak ennyit tett a cégbe. Abban az esztendőben például közel 1,1 milliárddal emelték meg a tőkét. Ezzel párhuzamosan pedig a Csarnok Kft. összesen 465 milliós kölcsönt nyújtott a VHT-nek, amit ráadásul 2016-ban megfejeltek újabb 50 millióval.

Magyarul az önkormányzat közvetett módon közpénzből nyújtott kölcsönt a vélhetően likviditási gondokkal küzdő kézilabdacsapatnak. Mindezt ráadásul nem éppen transzparens módon, hiszen a Csarnok Kft.-nek egyéb célra biztosított tőkeemelést nem választották el a hitel törlesztésére adott pénztől. Így még azok sem látták át elsőre, hogy mi történik, akik egyébként elég közelről figyelik a város működését. Hartmann Ferenc, az MSZP veszprémi frakcióvezetője lapunknak azt mondta: csak egy évvel a közgyűlési döntés után jött rá, hogy hol van eldugva a városi költségvetésben a Csarnok Kft.-nek adott pluszpénz.

A kölcsönt – legalábbis az első körben nyújtott 465 milliót – eredetileg minden bizonnyal tényleg csak mentőövnek szánták, a Csarnok Kft. beszámolója szerint ugyanis a VHT-nek 2015 márciusáig kellett volna visszafizetnie. Erre azonban azóta sem került sor. Sőt, a veszprémi csapatot működtető cég még a kamatokat sem törleszti: a Csarnok Kft. 2016-os éves jelentése szerint már közel 57 milliót követelnek ilyen címen.

A veszprémi csapat tartozása így (a kamatokkal és a tavalyi újabb 50 milliós kölcsönnel) mostanra egészen biztosan megközelíti a 600 milliót. Mindeközben a Csarnok Kft. a hitel lejáratának folyamatos kitolásával egyes vélemények szerint tiltott pénzintézeti tevékenységet végez.

A kölcsön akkor lett kínos a városvezetés számára, amikor az Állami Számvevőszék tavaly év végi ellenőrzésén kibukott. A veszprémi önkormányzat áprilisi közgyűlési jegyzőkönyvének tanúsága szerint a szervezet arra jutott, hogy „nem volt biztosított a közgyűlés általi döntés végrehajtásának átláthatósága és elszámolhatósága”. Bár az ÁSZ megállapításait pártállástól függően eltérően értelmezik a helyi politikusok (ellenzéki képviselők szerint nem átlátható gazdálkodásra utal, míg a fideszes polgármester azzal védekezett, hogy csak könyveléstechnikai kritikákat fogalmazott meg a számvevőszék), az év elejére egyértelművé vált: valamit kezdeni kell a kölcsönnel.

Ennek ellenére még egyszer meghosszabbították a lejáratot: a jelenlegi megegyezés szerint elvileg 2017 végére kell előteremtenie a pénzt a VHT-nek. A helyi városvezetés azonban minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy a cég komolyabb tőkeinjekció nélkül erre nem lesz képes. A kézilabdacsapatot működtető gazdasági társaságban ugyanis több városvezető is felelős pozícióban van: Porga Gyula polgármester a felügyelőbizottság tagja, Ovádi Péter szintén fideszes képviselő pedig igazgatótanácsi tag.

Valahonnan tehát pénzt kellett szerezni, és a kézenfekvő megoldás Mészáros Lőrinc üzleti köre lett. A Hvg.hu értesülései szerint azonban a felcsúti polgármester nem jött ingyen. A portál arról írt, hogy a milliárdost leendő ingatlanjainak értékét növelő helyi beruházásokkal fizetheti ki a város. Viszont a hiányzó 600 milliót állítólag betették a cégbe, ráadásul úgy, ahogy azt az önkormányzat megálmodta. A tőkeemelés ötlete ugyanis a helyi fideszesek fejéből pattant ki: már nagyjából egy éve megszavazták, hogy a Csarnok Kft. így szerezzen részesedést a VHT-ben. Erre azonban végül nem került sor.

Kérdés persze, hogy a mostani tőkeinjekció mire elég. A Veszprém Handball Team Zrt.-nek ugyanis nem a Csarnok Kft.-féle 600 milliós kölcsön az egyetlen komoly tartozása: az elmúlt szűk egy évben két jelentősebb banki hitelt is kapott. A tavaly augusztusi 300 milliós tételnek a kézilabda-szövetségtől kapott azonos összegű támogatás, a másfél hónappal ezelőtt folyósított 434 milliósnak pedig a Magyar Telekommal kötött szponzori szerződés volt a fedezete. A pénzt pedig mindkét esetben az MKB biztosította, az a pénzintézet, amelyben épp a tavaly nyári újraprivatizáláskor szerzett 45 százalékos részesedést egy Szíjj Lászlóhoz kötött magántőkealap, és amely most már 49 százalékban lényegében Mészáros Lőrinc tulajdonában áll.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.