Drogozhat és vezethet a magyar

Korábban is kokainozott, mégsem vonták be a zuglói gázoló jogosítványát.

Molnár Richárd
2017. 08. 25. 4:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint hét hónap alatt készült el az igazságügyi szakvélemény, ezért nem vonták be T. Klára Petra jogosítványát egy korábbi, kokain hatása alatt történt gépkocsivezetése miatt. Így ülhetett újra drogfogyasztás után volán mögé a 26 éves nő, és okozhatta 2016 novemberében egy 85 éves férfi halálát.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint még akkor sem tekinthető normálisnak egy kábítószeres ügyben a szakvélemény elkészültének ilyen mértékű elhúzódása, ha tudjuk, hogy az igazságügyi szakértői rendszer súlyos létszám- és forráshiánnyal küzd. Ráadásul lapunknak küldött válaszában az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azt állította, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetén a gyanúsítottak vér- vagy vizeletmintáinak a vizsgálatot végző intézetbe való érkezésétől az igazságügyi szakvélemény postázásáig átlagosan 56 nap telik el.

Mint ismeretes, T. Klára Petra ellen bódult állapotban történt járművezetés, segítségnyújtás elmulasztása és – a korábbi drogos állapotú vezetése okán – egyrendbeli bódult állapotban történt járművezetés miatt emelt vádat a múlt héten a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség. A vádirat szerint a nő a főváros XIV. kerületében gépkocsijával fékezés nélkül elütötte az úttestre féktávolságon kívül lelépő idős áldozatot, majd megállás nélkül továbbhajtott. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a múlt héten lapunknak elmondta, hogy T. Klára Petrát 2016 áprilisában az autójában kokainos állapotban Újpesten egyszer már tetten érték a rendőrök.

Úgy tudjuk, a nőt akkor a kormányra borulva találták meg, miután vezetés közben rosszul lett, és félreállt az út szélére. A szóvivő szerint a kábítószer hatása alatt történt járművezetés bizonyítása – az ittas vezetéssel ellentétben – nem lehetséges a helyszínen, hanem hosszadalmas szakértői, laboratóriumi vizsgálatot igényel. A tavaly áprilisi eset után az igazságügyi szakvélemény csupán azután készült el, hogy T. Klára Petra 2016 novemberében, kokain hatása alatt elgázolta az idős férfit. A szakvélemény elkészültéig azonban Bagoly Bettina szerint nem lehetett bevonni a vádlott jogosítványát.

Funk Sándor addiktológus lapunknak elmondta, csak nagyon egyedi okok, véletlenek miatt húzódhat egy kábítószerrel kapcsolatos igazságügyi szakvélemény elkészítése hét hónapig, a szakértők súlyos létszámhiánya ellenére. Ha például egy szakértő kórházba kerül, akkor kijelölnek helyette egy másikat, de a bíróság vagy a hatóságok be nem jegyzett szakértőktől is kérhetnek véleményt, utóbbiakat szakértő tanúknak nevezzük. Funk szerint a vér- és vizeletmintákból egy órán belül megállapítható, hogy tartalmaznak-e kábítószert. A gyorsaság indokolt is, mert szigorú protokollok vannak a minták kezelésére, például hogy hány fokon és mennyi ideig tárolhatók, amit pontosan adminisztrálni kell. A laborvizsgálat (amit elsődleges orvos szakértői vizsgálatként is emlegetnek – a szerk.) igénylésével párhuzamosan már kérheti a rendőrség az igazságügyi szakértői vizsgálatot, de utána is. A mintákat és a laboreredményeket ezután kapják meg a szakértők.

Az ORFK lapunknak küldött válasza szerint jelenleg az országban mindössze nyolc aktív igazságügyi toxikológus szakértő, négy szakértőjelölt és tizenöt aktív technikus vesz részt szakértői vélemények készítésében. Bár létszámhiányról ők nem írtak, azt elismerték, hogy a hozzáférhető szakértők, technikusok száma is befolyásolja a szakvélemények elkészítési idejét. További tényezőként a véleménykirendelések, a beküldött vizsgálati minták számát, illetve a mintákban található hatóanyagok és bomlástermékeik számát jelölték meg. Az ORFK szerint a Nemzeti Szakértői és Kutatóközpont alá tartozó, igazságügyi szakértéssel foglalkozó intézetben korszerű, világszínvonalú eszközök (például automata minta-előkészítő és -adagoló rendszerrel ellátott készülék) állnak rendelkezésre a legmodernebb módszerek alkalmazása mellett.

Magyar Gábor ügyvéd szerint viszont milliárdok hiányoznak az igazságügyi szakértői rendszerből. – A magyar igazságszolgáltatás nagy problémája, hogy a politikusok azt gondolják, ha valami szörnyűség történik, arra a büntető törvénykönyv szigorítása a válasz. Ez a legolcsóbb megoldás, mert a papír mindent elbír, azonban a kriminalisztikai munka, benne a szakértői rendszer sok pénzbe kerül – mondta Magyar Gábor. Az ügyvéd szerint a DNS-tesztek esetében például előfordul, hogy fél évet kell várni a vizsgálati eredményre, mert nincs reagensanyag az érintett laboratóriumban. Pedig – úgy véli – nem a súlyos, hanem az elkerülhetetlen és minél gyorsabb büntetésnek van visszatartó ereje. – Általános a létszámhiány, mert a szakértők súlyosan alul vannak fizetve, és nincs elegendő segédszemélyzetük például az adminisztratív feladatokra. Hiányoznak továbbá a technikai feltételek is, ami a műszaki szakértői vonalra ugyanúgy igaz, mint az élettudományokra – tette hozzá Magyar.

Az ügyvéd úgy látja: mindig az a fő kérdés, hogy a gyanúsított által fogyasztott drog kihatott-e a vezetési képességre. – Ez nem olyan egyértelmű, mint az alkoholnál, ott a jogszabály szerint a 0,5 ezrelékes véralkoholszint feletti járművezetés már bűncselekmény. A kábítószernél nincs ilyen határérték, mert sokfajta kábítószer van, amelyek különbözőképpen hatnak az emberre. Fontos körülmény, hogy a gyanúsított a járművezetés előtt egy órával vagy egy héttel fogyasztott-e kábítószert. Ennek kiderítése komoly szakértői munka, de így sem tarthatna több mint fél évig. Arról nem is beszélve, hogy sok gyanúsított előzetes letartóztatásban kénytelen kivárni a szakvélemény elkészültét. Az ügy bírósági szakaszában pedig a védelem szakértője akár meg is tudja kérdőjelezni a nyomozás során kirendelt szakértő véleményt, így a bíróságnak egy harmadik szakértőt kirendelnie – tette hozzá.

A Dózsa György úton történt, két halálos áldozattal járó szerencsétlenséget munkahelyi balesetként kezeli a Fővárosi Vízművek – tudta meg a Zoom.hu. Információi szerint ugyanis a cég munkatársai május 15-én – a korábbi hírekkel szemben – nem hazafelé tartottak, hanem egy külső telephelyről tértek vissza a Váci úti főépületbe, amikor Citroënjükbe csapódott az a Mercedes, amelyet M. Richárd vezetett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.