A határozat szerint 70 település tartozik a Dunakanyar kiemelt turisztikai térséghez, ahol a következő években 35 fejlesztést terveznek 69,81 milliárd forint hazai forrásból származó támogatással.
Fejlesztik egyebek között a Börzsöny kerékpárút-hálózatát (1,5 milliárd forint támogatással), bővítik a börzsönyi kisvasutak útvonalait (2,28 milliárd forintból), fejlesztik a dunai gyorshajózást (12,5 milliárd forintból), a dobogókői kirándulóközpontot (1,5 milliárd forintból) és sípályát (0,98 milliárd forintból), az esztergomi Szent István műemlékfürdőt (5 milliárd forintból), a komáromi Monostori erődöt (0,3 milliárd forintból) és a nagymarosi Duna-part környezetét (1 milliárd forintból).
A kormány egyetért azzal is, hogy a Pilisben egyházturisztikai fejlesztésként spirituális, elvonulási központ épüljön (3 milliárd forint), összekapcsolják Budapestet és Szentendrét a Bubi rendszerrel (1 milliárd forint), továbbá újjáépítsék a szentendrei Duna korzót (2,6 milliárd forint), fejlesszék a váci barokk belvárost (3 milliárd forint) és múzeumnegyedet (1 milliárd forint) vagy például a visegrádi Lepence strandfürdőt (2 milliárd forint).
A fejlesztések között szerepel továbbá autós panorámapontok kialakítása (0,5 milliárd forint), gasztronómiai és borturisztikai mesterközpont kialakítása (0,50 milliárd forint) és az e-mobilitás élénkítése, töltőállomások létesítése a térségben (1 milliárd forint).
A nemzeti fejlesztési miniszternek és a belügyminiszternek meg kell vizsgálnia az esetleges átfedéseket a térségben már megvalósult, illetve megvalósítani tervezett vízügyi beruházások által és a fejlesztési programmal érintett területek között.
