Az újraindult elsőfokú per első tárgyalási napján az ügyben eljáró bíró, Gál Zsófia Lívia az iratokat ismertetve felidézte, hogy az előző eljárásban az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. A jogvédő szervezet fellebbezett, és a másodfokon eljáró bíróság kimondta: helye van a közérdekűigény-érvényesítésnek a felperesi oldal által, azaz indíthat ilyen jellegű személyiségi jogi pert az alperesekkel szemben, továbbá Kocsis Máté nem magánszemélyként, hanem polgármesterként tette a bejegyzést, ezért az egyenlő bánásmód törvénye személyi hatálya kiterjed rá.
A másodfokú bíráság azért helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, mert az elsőfokú bíróság nem foglalt állást arról, hogy az említett Facebook-bejegyzés zaklatásnak minősül-e – mondta el Gál Zsófia Lívia, hozzátéve, hogy a másodfokú bíróság szerint ezért bizonyítást kell lefolytatni.
Kocsis Máté 2015. augusztus 4-ei Facebook-bejegyzésében egyebek mellett az áll: „a nemrég felújított II. János Pál pápa terünket teljesen tönkretették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen. Ezért a mai napon határozottabb fellépésre és erőforrás-átcsoportosításra utasítottam a közterület-felügyelőket, és ugyanerre kértem a rendőröket is.”
Az alperesek jogi képviselője szerint nem valósult meg az emberi méltóság sérelme, a zaklatás, az elsőfokú alperesnek – az önkormányzatnak – a bejegyzéshez nincs köze, Kocsis Máté véleményt nyilvánított a közügyet érintő bejegyzésében a látott állapotokról lakossági bejelentések alapján, kellő körültekintés és gondosság mellett, továbbá a bejegyezés – amely politikai vita keretében született – állításai megfelelnek a valóságnak.
Vitatják azt a felperesi álláspontot is, hogy a bejegyzés általában vonatkozott minden migránsra.
A Magyar Helsinki Bizottság az egyenlő bánásmódról szóló törvényre hivatkozva perelte be Kocsis Mátét és az általa irányított önkormányzatot, ugyanis a jogvédő szervezet szerint a nyilvános, „menekültek ellen uszító” bejegyzés megbélyegző, előítéltek erősítésére, a gyűlölet felerősítésére alkalmas.
A felperes jogi képviselője fenntartotta, hogy az eljárásban szükségtelen a valóság bizonyítása, azt kell vizsgálni, hogy félelemkeltő, ellenséges környezet kiváltására alkalmas-e a bejegyzés. Vitatta azt is, hogy akkor a II. János Pál pápa téren napi szinten őrjöngtek, késeltek, rongáltak volna.
A bíróság az ügyben várhatóan november 14-én hirdet ítéletet.
