A tavalyi kis népszámlálás, vagyis mikrocenzus eredményei szerint a magyar lakosság több mint ötven százaléka ugyanazon a településen él, ahová született, bár az ország területei ilyen szempontból is eltérnek egymástól – mondta Kovács Marcell, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási főosztályának vezetője az M1 hétfő reggeli műsorában.
Ilyen szempontból nagy a különbség az ország keleti és nyugati fele között. A keleti megyékben a lakosság több mint 60 százaléka ott él, ahová született, és 10 százaléknál is kisebb azoknak az aránya, akik a megyén kívülről költöztek oda, tehát ezek „nem célmegyék” az országon belüli migráció szempontjából.
Pest megyében, illetve Budapesten viszont a más megyéből átköltözők aránya 40 százalék. Míg Pest megyében ezeknek az embereknek a nagy része a fővárosból költözik ki, addig Budapest „olyan szívóerővel rendelkezik”, hogy 30 százalék az ország más részéről költözik oda – emelte ki a főosztályvezető.
A tavaly októberi mikrocenzus eredményei alapján a születések számának utóbbi években történt emelkedése „túlzott reményekre nem jogosíthat fel minket”. Az adatok szerint ugyanis száz szülőképes korú – 15–49 éves – nő 104 gyermeket hozott a világra, ami az utolsó, 2011-es népszámlálás eredményével összehasonlítva néggyel kevesebb. Tehát a születésszám csökkenése továbbra is fennálló trend.
