Lázár János: A kvótarendszer elbukott, a kerítésekben bízhatunk

A javuló foglalkoztatási adatokról és a Soros-konzultációról is beszélt Lázár János a 99. kormányinfón.

A 99. kormányzati tájékoztatóját tartja csütörtökön Lázár János. A kancelláriaminiszter az eseményen a javuló  foglalkoztatási adatokkal nyitott.

Mint mondta, 2017 nyarán 700 ezer emberrel dolgozott több itthon, mint egy évvel korábban. 14 százalékos a foglalkoztatási bővülés, 2017 nyarának végén 4,1-4,2 százalékra csökkent a munkanélküliség, a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony az érték.

„Aki akar dolgozni, az tud is” – vélekedett Lázár János, aki szerint a fiatalok között is csökkent a munkanélküliség, a 2010-es 30 százalékról, 11 százalékra. A miniszter szerint a cél az, hogy 5 millió adófizető állampolgár legyen Magyarországon, most ez a szám 4,4 millió a kormányzati becslések szerint.

Lázár emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor most Macedóniában van, ahol a határvédelemről is egyeztet: hogy a macedón kapu zárva maradjon, hogy a balkáni migrációs útvonal lezárul, az mindannyiunk érdeke, Magyarországé és Európáé is – tette hozzá a kancelláriaminiszter. 

A német választások kapcsán a politikus emlékeztetett, az, hogy a CDU és CSU, a Fidesz néppárti szövetségesei megnyerték a választást, óriási siker – Németországnak ugyanis stabil kormánya kell legyen, ez alapvető magyar érdek is.

Lázár János kitért az ukrán oktatási törvény ügyére is: mint mondta, Ukrajna és Magyarország között alapvetően jó volt korábban az együttműködés, Orbán Viktor személyesen is lobbizott Ukrajna uniós felvételéről. Most is jó viszonyban vagyunk érdekeltek, de egy lépést sem teszünk visszafelé, ha arról van szó, hogy megvédjük, a határon túli magyarság érdekeit – mondta Lázár János, aki szerint ezért sem tudják támogatni Ukrajna OECD-tagságát. 

Kormányinfóján Lázár ezután a kvótarendszer eredményeivel foglalkozott: szerinte az előírt 98 ezres létszám helyett az uniós tagállamok összesen 29 ezer migránst fogadtak be – ezzel a kötelező befogadás elve megbukott; érthetetlen, hogy  Brüsszel miért vegzálja mégis a kötelező befogadást ellenző Magyarországot – jegyezte meg a miniszter, aki ezúttal is hangsúlyozta, hogy Magyarországra senkit nem telepítenek be.

Lázár János csak ezután tért rá a Soros-kampány ügyére: ismertette a konzultációs ív hét kérdését. Utóbbiról már a kormánypárti Magyar Idők is beszámolt, a kérdéssor pedig túlzás nélkül a világ egyik leggonoszabb emberének tünteti fel a bevándorlást támogató Soros Györgyöt. 

Lázár szerint a konzultációs kérdések döntően a Soros György által tett migrációs javaslatokra épülnek; ha azonban a konzultációs ívet összevetjük Soros 2015-ös és 2016-os javaslataival, számos eltérést, torzítást is találhatunk a magyar propagandaanyagban. Soros György tavaly például az erős határőrizetet is ajánlotta vitaanyagában, és nem a bevándorlóknak, hanem az őket befogadó országoknak javasolta a menekültenként 9 millió forintnak megfelelő összegű támogatást.

A miniszter az őcsényi polgármester lemondásához vezető ügyről úgy vélekedett,  hogy érdemes lett volna megbeszélni a helyieknek egymással a dolgokat.

Nemmel felelt viszont arra a kérdésre, hogy az utóbbi két év kormányzati kommunikációja feltüzelhette-e az embereket. Azt mondta, szerinte eleve ilyen a magyar társadalom.

A Digitális Jólét Program jegyében Lázár minden magyar háztartásban szélesebb sávszélességet, a magyar államigazgatás szempontjából pedig az eddiginél több elektronikus szolgáltatást ígért 2018-ban; összegzése szerint ez 220 milliárd forintba kerülne. A program része lesz az iskolák internetellátottságának javítása és a wifi pontok növelése is, hogy 1,2 millió diák férhessen hozzá a nethez. 

A kancelláriaminiszter komoly családtámogatási programot is bejelentett: akinek lakáscélú jelzáloghitele van, és már három gyermeket nevel, az egymillió forintos állami támogatást igényelhet, hitelének rendezésére – hangzott el a kormányinfón.

Ezután tért rá a Lázár az egészségügyi fejlesztések témájára: mint bejelentette, a Szent Ferenc Kórházat szív- és érrendszerközponttá alakítják át, és kiemelt támogatásban részesülhet. Hozzátette, hogy hamarosan tárgyalni fog a kötelező és ingyenes védőoltások körének kiterjesztéséről, és szükségesnek tartja, hogy kötelezővé tegyék a bárányhimlő elleni oltások két típusát is.

A kórházi adósságok konszolidációja jövőre is várható – ígérte meg az újságírói kérdésére Lázár János; szerinte most az az elsődleges cél, hogy a meglévő számlákat kiegyenlítsék. Augusztusban egyébként elérte a 35 milliárd forintos szintet a kórházi adósságállomány, ennek rendezéséről – vagy a rendezés formájáról – várhatóan az év végén dönt majd a kabinet.

A kancelláriaminisztert a Publimont plakátjainak eltávolításáról is kérdezték: mint a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a kormányhivatalok munkatársai rendőri erősítéssel távolították el a kormánykritikus plakátokat – Lázár János szerint ez az eljárás törvényes volt, de a végső döntés a bíróságokon múlik. Lázár azzal indokolta az eljárást, hogy a plakátok kihelyezői nem tájékoztatták a kormányhivatalokat arról, hogy a plakátok pártok vagy magánszemélyek megbízásából kerültek ki – a hivatalok pedig nem tudhatták, hogy törvénysértőek vagy szabályosak-e a hirdetések.

Lázár ugyanakkor hozzátette, nem változtatnának a városkép védelméről szóló – valójában a politikai hirdetéseket korlátozó – törvényen, csak azért, mert a lapunk tulajdonosának érdekeltségébe sorolható cégek 1100 plakáthelyet eladtak a Jobbiknak. 

Kovács Zoltán kormányszóvivőnek is jutott egy kérdés, talán a legfurcsább a 99. Kormányinfón: egy újságíró hangfelvételre hivatkozva azt mondta, Kovács egy Fidelitas-táborban rész vett egy olyan prezentáción, ahol bemutattak egy hangmanipuláló berendezést; a szoftver vagy készülék átalakítja a hangot, így mások szájába lehet adni olyan mondatokat, amit nem is mondott. Kovács válaszában összeesküvés-elméletnek nevezte az egész felvetést.