Tiborcz István, a miniszterelnök vejének meggazdagodását firtatta nemrég Szilágyi György jobbikos képviselő a parlamentben, Lázár János kancelláriaminiszter pedig szenvedélyes védőbeszédben állt ki a közbeszerzéseket sorra nyerő Elios Zrt. volt tulajdonosa mellett.
A vita után Tiborcz és Lázár személyesen is beszélgetett egy belvárosi kávézóban – hogy valóban csak a jobbikos kritikáról tárgyaltak, arról a legfrissebb, szám szerint 103. kormányinfón is kérdezhetik a minisztert.
Negyedórás késéssel érkezett meg beszámolójára Lázár János, aki elmondása szerint Orbán Viktorral is egyeztetett a beszámolója előtt. A miniszter az elmúlt hetek zaklatási ügyeivel indított, amiben – bár a kormánynak sok beleszólása nincsen – fontosnak tartotta hangoztatni az emberi méltóság és az áldozatok védelmét. „A leghatározottabban visszautasítjuk a hatalmi visszaélés minden formáját” – mondta Lázár János.
A Belügyminisztérium 39 milliárd forintot, a honvédelmi tárca 12 milliárdot kap a migrációs krízis kezelésére
– váltott aztán a bevándorlás témájára a kancelláriaminiszter, aki szerint csak így lehet megoldani, hogy Magyarország továbbra is Európa legbiztonságosabb országa legyen. Arra is kitért, hogy a határkerítés építésében részt vevő, de fizetség nélkül maradó cégek panaszát a legrövidebb időn belül, Orbán Viktor utasítására rendezni fogják.
Lázár ezután az Európai Parlament és az Európai Bizottság ügyére tért rá: szerint az EP liberális képviselői Lengyelországgal és Magyarországgal szórakoznak, előbbi esetében az emberi jogok megsértését emlegetik, nálunk pedig a határkerítést bírálják. Arra kérném az illetékeseket, hogy ne velünk játsszanak, mi sem foglalkozunk Belgium vagy Strasbourg belügyeivel – jegyezte meg Lázár János.
A miniszter szerint a bírálatok összefügghetnek azzal, hogy szponzor, vagyis Soros György hamarosan Brüsszelbe látogat, és a helyi képviselőket szeretné csatasorrendbe látogatni a közép-európai régió országaival szemben.
Ugyanez a helyzet a kvótaügyben is – véli Lázár –, két éve nem mozdul a holtpontról a betelepítési vita, Brüsszel pedig sunyi, lopakodó úton próbálja a határon kívül rekedt bevándorlókat az unió területére csábítani. Ezt a szándékot lehet kivédeni Lázár szerint azzal, hogy újabb 51 milliárd forintot fordítanak a határkerítés megvédésére.
A miniszter minden eddiginél keményebben fogalmazott a migránsokat befogadó országokkal kapcsolatban: ezeket bevándorlóországoknak, nem nemzeti és nem keresztény államoknak nevezte, és hozzátette, hogy Magyarország és a térség több állama nem akarja megváltoztatni társadalmi berendezkedését.
Lázár János elmondta, egyeztetett Várhegyi Olivérrel, a kormány brüsszeli kormányzati nagykövetével, akit Guy Verhofstadt brüsszeli kormányfő szerinte szabályosan berendelt hivatalába, hogy számon kérje a magyar képviselőt a nemzeti konzultáció miatt.
A miniszter úgy látja, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, és mivel kvótaügyben irreális, 30 napos válaszadási határidőket szab ki a kormánynak – ezért a kabinet is hasonló módon reagál, magyarán egyelőre nem válaszolnak az EB-nek, bár meglennének a kész válaszleveleik.
A miniszter megjegyezte, az ukrán kormánnyal folyamatosan egyeztetnek, hogy megvédjék a kárpátaljai magyarság eddigi jogait.
Kis kitérőként Lázár János emlékeztetett rá, hogy a múlt héten agrárkamarai választások voltak Magyarországon: az eseményen 47 ezer választó vett részt, és a Magosz lesz a győztes, nekik a miniszter a kormányinfón gratulált.
A kancelláriaminiszter garantálta, hogy a hideg idő beálltával minden hajléktalan számára biztosítják a fűtött szálláshelyeket.
Külön pontként említette Lázár az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Magyar Államkincstár összeolvadását, melyet a korábbi ONYF vezető, Mészáros József igazgat.
Lázár egy kis pozitív statisztikával folytatta beszámolóját: emlékeztetett, hogy 2009 óta 40 ezer család adta be otthontámogatási kérelmét, és 16 ezer új ház építésére kértek kormányzati támogatást, 103 milliárd forintnyi értékben.
A nem élelmiszer-jellegű fogyasztás 12 százalékkal növekedett itthon 2017 óta, a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma pedig 16 százalékkal nőtt – összegzett a miniszter.
A Pesti Srácok arról kérdezte, Lázár Jánost, milyen érzés Soros György közvetlen céltábláján szerepelni, Hollik István mellett. A miniszter szerint nem kell megijedni az ilyen fenyegetésektől, de hírszerző vezetőként, az Információs Hivatal irányítójaként állíthatja:
Soros György megbízottjai szó szerinti változtatásokat képesek elérni az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos dokumentumaiban.
Mint Lázár János kifejtette, ez úgy zajlik, hogy egykori Soros-alkalmazottak helyet kapnak az EB tanácsadói testületében, véleményüket, mondataikat pedig a bizottság néha szóról szóra átveszi.
A budapesti kormányzati beruházásokról szólva Lázár elismerte, lassan halad a karmelita kolostor, a helyőrségi épület és a lovarda visszaépítése, bár ezek Budapest első számú turisztikai célpontjai lennének. Az egészségügyi fejlesztésekről szólva a miniszter megjegyezte: novemberben már volt egy béremelés, ami decemberben élesedhet, és decemberben újabb béremelés várható, a fogorvosok is bérnövekedésre számíthatnak.
Az Origo kérdésére Lázár hozzátette, még nincs döntés arról, hogy a második egészségügyi béremelést mikor kaphatják meg a dolgozók.
A Budapest Bank értékesítésére vonatkozó kérdésre Lázár János kitérő választ adott, szerinte ezt még az illetékes uniós szerveknek is jóvá kell hagynia.
Tervez-e fenntartóként átfogó vizsgálatot a zaklatási ügyekben a kormány – kérdezte az RTL Klub tudósítója. Lázár János erre a magánszféra védelmével válaszolt, a kabinetnek szerinte nincs ebbe beleszólása, az áldozatok pedig több évtizedes sérelmekről számoltak be – a késlekedés szerinte emberileg érthető, de a jogilag nem mindig kezelhető már.
A Fradi-mérkőzésen történt lincseléssel kapcsolatban Lázár már rendőrségi ügyet emlegetett: megengedhetetlen, ami történt, az államnak itt keményen kell fellépnie. A kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy egy focimeccs családi élmény legyen, épp ezért nem lehet az ilyesmit tolerálni – mondta a kancelláriaminiszter.
Zaid Naffa tiszteletbeli konzul átvilágításánál nemzetbiztonsági kockázatot talált a TEK, később mégis találkozhatott Semjén Zsolttal és Áder János köztársasági elnökkel – hogyan történhetett ez meg, hangzott az újabb kérdés. Lázár János szerint a terrorelhárítás csak a magyar állampolgárság megadását mérlegelte – ez nem függ össze azzal, hogy Naffa Magyarországon tartózkodott. Az pedig, hogy Áder és Semjén fogadhatta a konzult, már a saját biztonsági szolgálatuk döntésén múlt, vélte a miniszter.
Lázár János arról nem tudott nyilatkozni, hogy a Zaid Naffa találkozott-e Orbán Viktorral, szerinte erről a Miniszterelnöki Kabinetet kell kérdezni.
A miniszter szerint félreértették Puskás Tivadart, Szombathely polgármesterét, aki szerint a város azért kapott 15 milliárdos stadiont, mert jól viselkedett. A polgármester jó humorú ember, aki viccelt, a kormány minden, megyei jogú várost szövetségesnek tekint – vélte Lázár János, aki azért elismerte, hogy Szombathely a stadionnal dupla karácsonyi ajándékot kapott.
A felvetésre, hogy Németországhoz hasonlóan Magyarországon is bevezethetik a harmadik nem fogalmát, Lázár János nemmel válaszolt: szerinte ez a jelenség is rávilágít, hogy Európa most egy globális, a keresztény és nemzeti értékrendet hátrahagyó közösségé próbál alakulni, ami szerinte ellentétes a magyar felfogással.
Gulyás Gergely Fidesz-alelnök egy tévéműsorban megjegyezte, hogy Magyarországon nem lesz új mecset – Lázár ezt a kormány nevében nem akarta kommentálni, ám azt megjegyezte, hogy nem szerepel mecsetépítést tiltó határozat a kabinet napirendjét.
Az ATV felvetésére – ha kimerül a főváros metrófelújításra kijelölt kerete, a kormány ki tudja segíteni a Városházát, akár 30-40 milliárd forinttal – a miniszter azt mondta, hogy a helyzettől függően figyelembe veszik a lehetőséget, a főváros pedig eddig mindig számíthatott a kormányzati támogatásra.
A kancelláriaminiszter arra is válaszolt, hogy miért vett részt hétfőn egy művészettörténeti témájú könyvbemutatón – mint mondta, a kötet megjelentetését a kabinet is támogatta, a kötetvásárlás utáni bevételek egy részét pedig a Bátor Tábor nevű karitatív csoport kapja majd meg.
Kormánybiztost kaptak a fővárosi közlekedési beruházások, miért volt erre szükség – kérdezte a Magyar Idők. Lázár János szerint azzal, hogy Homolya Róbert ezt a feladatkört is megkapta, csak kiszélesedtek feladatkörei, hiszen közlekedéspolitikáért felelős államtitkárként országosan is ezzel a témával foglalkozik - a fővárosi kinevezésre pedig a HÉV-fejlesztések koordinálása miatt volt szükség.
Végül a Népszava tért rá a Tiborcz-témára: tudósítójuk arra volt kíváncsi, nem érzi Lázár János szerencsétlennek, összeférhetetlennek, hogy Orbán Viktor vejével tárgyaljon, miközben Tiborcz István volt cégének közbeszerzési ügyeiben jelenleg is uniós vizsgálat zajlik.
Ebben semmi szégyellnivalót nem látok, nekem az a dolgom, hogy mindenkivel tárgyaljak – vélte Lázár, aki szerint normális, hogy Tiborcz-zal egyeztet, amikor Tiborcz István korábbi vállalata, az Elios kivitelezte Hódmezővásárhely szinte teljes közvilágítását is.
Jaj, ne vicceljen – ütötte el a kérdést a kancelláriaminiszter, amikor a tudósító felvetette, valamilyen illemkódex kellene szabályozza, hogy kormányzati döntéshozók és a döntések nyertesei ne kávézgassanak elégedetten együtt.
Az újságírókat azonban nem lehetett ennyivel eltántorítani: azonnal felvetette, Lázár szokott-e találkozni más vállalkozókkal is, akit ellenzéki kritika ér a parlamentben. A kancelláriaminiszter szerint ezzel sem lenni semmi gond, és a Tiborcz gazdagodását firtató, jobbikos Szilágyi Györgynek is ugyanezt ajánlja.
A CÖKA alapítvány 508 milliós, állami vállalattól érkező támogatását továbbra is közpénznek és közvagyonnak tartja a politikus – Lázár ezt az Alfahír kérdésére erősítette meg.
A Hír TV felvetette, miért kapnak plusz 41 milliárdos állami támogatást az egyházi iskolák – Lázár János szerint azért, hogy ugyanannyi forrás jusson nekik is, mint az állami intézményeknek, ezzel lehet pótolni több év lemaradásait. Azt nem indokolta meg, hogy miért kell ugyanannyi állami támogatás jusson az állami és az egyházi kereten belül működő iskoláknak.
A csatorna arra is felhívta Lázár figyelmet, hogy Székelyföldön egy magyar állami tulajdonú hulladéklerakó szennyezi környezetét, és szennyleve a Küküllő patakba folyik; a miniszter elmondása szerint csak a Hír TV-től értesült a problémáról, de elrendeli az ügy kivizsgálását.
A Venezuelában élő és Magyarországra visszatérni szándékozó magyarok áttelepítését szintén Lázár János tárcája vezetheti: a kancelláriaminiszter elmondta, korábban készítettek egy akciótervet arról, hogy a kint élő magyar állampolgárokat hogyan lehetne átköltöztetni, a hírszerzés közreműködésével zajló munkáról azonban nem akart többet mondani.
