Debreceni professzor: Sokan féltek kiállni Putyin ellen

Az orosz elnök díszpolgári kinevezése miatt tiltakozó egyetemi tanártól a mai napig nem kért bocsánatot a rektor.

Máig nem követte meg Fábián Istvánt, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát Szilvássy Zoltán, az intézmény rektora, amiért a Vlagyimir Putyin díszpolgári kitüntetése miatt tiltakozókat szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácánnak nevezte egy nyilatkozatában. Erről Fábián István beszélt lapunknak a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésének közös szombati konferenciáján. A professzor elmondása szerint ugyan rosszul estek neki a rektor szavai, de nem várja el, hogy bocsánatot kérjen tőle. – Több kollégám szerint viszont ezt kellene tennie, méltatlanul kapták meg ugyanis e jelzőket – fogalmazott.

Ismeretes, hogy az orosz elnök díszpolgári kitüntetése után több tanszék tiltakozott. Később Fábián Istvánt és más oktatókat is berendeltek a különvéleményük miatt. – Az egyetemen és azon kívül sem érzem, hogy bármiféle hátrány ért volna a kiállásom miatt. Nyilvánvalóan a kommunikáció az egyetem vezetése irányába korlátozott. Dolgozom, ahogy eddig. Egyébként nem szabad, hogy egy vita befolyásolja a munkát – magyarázta. Putyin díszpolgári címe és a korábban Mocsai Lajos kézilabdaedzőnek vitatott módon odaítélt díszdoktori cím kapcsán leszögezte: a díszdoktorok között Nobel-díjasok is akadnak. Az odaítélésnél szempont, hogy milyen tudományos munkát, illetve kutatást végzett az illető. Díszpolgárok esetében pedig azt kell figyelembe venni, hogy mit tett az egyetemért. – Mindkét cím akkor adható, ha a kitüntetett valamilyen módon segítette az intézményt, illetve kötődik is hozzá. Ezek alapján mindenki eldöntheti, hogy Vlagyimir Putyin kitüntetése megfelel-e a követelményeknek. Ráadásul az ilyen súlyú kitüntetéseket nem ad hoc jelleggel kellene adományozni, hanem jól előkészített döntést kellene hozni – mutatott rá.

A szervetlen és analitikai kémiai tanszék vezetője arra kérdésünkre, miért probléma, hogy az egyetem a Roszatommal közösen hozna létre atomenergiai képzőközpontot a városban, azt mondta, senki nem állítja, hogy ez rossz dolog. Szerinte azzal van gond, hogy nem látják, mi fog történni, és hogy valóban megvan-e az értéke a támogatásnak és együttműködésnek, ami előre indokol egy díszpolgári címet.

Fábián István egyike annak a 21 professzornak, akik októberben közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat az intézmény irányvonala miatt. Felvetésünkre, hogy vajon miért csak 21-en írták alá, úgy fogalmazott: ennél jóval többen értenek egyet az aláírókkal, de névvel nem merik vállalni a támogatásukat. A vélemény szabad vállalásának kérdése szerinte nem csupán Debrecenben, hanem az egész hazai felsőoktatásban probléma. – Az intézményi autonómia az alatta lévő szinteknek a függetlenségéből is áll. Ha a kutatók, oktatók elveszítik a személyes autonómiájukat, az azért nagy probléma, mert nem fognak a társadalom egésze szempontjából fontos kérdéseket sem feltenni – emelte ki. Hozzátette, az ügynek vannak olyan tanulságai, amelyet az egyetem mindenkori vezetésének meg kell fontolnia. Például hogy jól működnek-e az egyetemi testületek, illetve megfelelő minőségű-e a kommunikáció a vezetés és a tanszékek között.

A Demokrata című lap felvetette, hogy politikai szándékok húzódnak meg Fábián István kiállása mögött, sőt már idén tavasszal indulna a választáson. Érdeklődésünkre azt mondta, nincsenek politikai ambíciói. Hozzátette, azért nem cáfolta a lap állításait, mert feltételezésekről nem akart méltatlan vitába belemenni. A lap állításai ugyanis nem igazak – jelentette ki.