Fideszes csodakarrier: gyanúsítottként a pénzosztó bizottság élére

Farkas Ernő vádlottként döntött sok pénz sorsáról, de azt nem fogjuk megtudni, hogyan.

Közben egy másik, uniós forrásból megvalósuló rakamazi projekttel kapcsolatban is komoly gondok derültek ki. Egy ifjúsági szálláshely kialakítására kapott pénzt, mintegy 144 millió forintot Rakamaz, ebből pedig elköltöttek 58 milliót úgy, hogy azt nem igazolta le a fejlesztési ügynökség, úgyhogy az önkormányzatnak vissza kellett fizetnie a pénzt.

Farkas Ernőt időközben a független Bodnár László váltotta a polgármesteri székben, így már az általa vezetett önkormányzatnak kellett további 140 milliót kérnie, hogy befejezzék a teknősbékaházat, mivel ez még mindig jobb megoldásnak bizonyult, mint a 600 millió forintot meghaladó, elpazarolt forrás visszafizetése. Rakamaz mindenesetre kapott 80 milliót a kormánytól, felvett 60 milliónyi hitelt és próbálja befejezni a beruházást, 2015 márciusban pedig feljelentést tett. Idén áprilisban jutott el a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség oda, hogy költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, tájékoztatási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt négy vádlott ellen vádat emeljen a Debreceni Járásbíróságon. Az elsőrendű vádlott Farkas Ernő.

A vádemelést követően a Hír TV megkérdezte az ügyről Szűcs Erikát, az ügyészség szóvivőjét, aki azt nyilatkozta, hogy „a végszámla benyújtásakor az építkezés ténylegesen csak 92,08 százalékos volt, közel huszonkétmillió forint értékű munka nem készült el. A vádlottak azért nyújtottak be valótlan tartalmú dokumentumokat az állami támogatást folyósító szervhez, hogy elkerüljék a támogatás visszafizetését, illetve a kivitelező cég mentesüljön a kötbérfizetési kötelezettség alól.”

A fideszes Farkas Ernő viselte tehát a Lázár János által emlegetett következményeket, csakhogy van egy furcsa csavar a történetben. Már nyomozati szakaszban volt a teknősbékaház ügye, mikor a megyei közgyűlésben is ülő Farkas Ernő lett az elnöke az uniós pénzek szétosztásáról döntő, kizárólag kormánypárti képviselőket tömörítő Település- és Területfejlesztési Operatív Bizottságnak. A Jobbik megyei frakciója szerette volna elérni, hogy Farkas ne legyen tagja a bizottságnak, illetve próbálkoztak azzal is, hogy delegálnak egy ellenzéki képviselőt – dr. Helmeczy Lászlót –, ám ezeket a módosító indítványokat a fideszes többségű közgyűlés leszavazta.

Így a háromtagú, csupa fideszes képviselőt tömörítő testületet egyébként épp most szüntette meg a közgyűlés, formai okokra hivatkozva. Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke egyebek között azzal indokolta a döntést, hogy az általa vezetett testület a jövőben így közvetlenül dönthet a pályázatokról. Veres János, az MSZP-sek megyei frakcióvezetője azt szerette volna, ha ezt a megszüntetést megelőzi egy értékelés. Tart attól ugyanis, hogy a közgyűlés egy az egyben továbbviszi a vádlottak padján ülő fideszes polgármester által vezetett bizottság rossz elbírálási gyakorlatát, vagyis úgy hoz majd döntéseket, hogy figyelmen kívül hagyja a szakmai szempontokat és a megyei fejlesztési koncepciót.

A Jobbik megyei frakciójának vezetője, Adorján Béla is felemelte a szavát a bizottság kurta-furcsa eltüntetése ellen, mire az érintett, Farkas Ernő jelezte, hogy a politikai támadásnak tartja a bírálatot. Seszták Oszkár is jelezte a kritikákat megfogalmazó ellenzéki képviselőknek, hogy ne hozzanak „sommás ítéletet”, amikor en bloc rossz pénzosztási gyakorlatról beszélnek. Szerinte ugyanis körülbelül jó helyre ment az első körben lekötött mintegy 30 milliárd forint 80 százaléka.

A fennmaradó 20 százalékról azonban Seszták Oszkár nem ejtett több szót.