Fontosnak nevezte, hogy a Dunától keletre valósul meg a beruházás, mert ez világossá teszi, hogy a megörökölt különbségek egy idő után el fognak tűnni, és a beruházások „nemcsak Pannóniában, hanem Hunniában is” kellő súllyal lesznek majd jelen.
A megerősítés szempontjából is fontosnak nevezte az indiai család kecskeméti beruházását, emlékeztetve arra, hogy Magyarország keleti nyitás politikája vitákat váltott ki, amely szerint „olyan házban kell-e élnünk, aminek csak nyugati irányban van ajtaja, vagy olyanba, aminek keletre is nyílik legalább ablaka”.
A miniszterelnök beszédében úgy fogalmazott, ezek a beruházások mind azt bizonyítják, hogy a keleti nyitás egy reálpolitika, mert észre kell vennünk, hogy „Ázsia, az ott felemelkedő országok fontos szereplői lesznek az európai gazdaságnak, és lehetnek a magyar gazdaságnak is”, amennyiben megfelelő a befektetési politikánk. Egy új realitás köszönt rá Európára – mutatott rá.
Kiemelte, hogy felemelkedőben van a közép-európai térség, és ennek mi, magyarok is tagjai vagyunk. Ennek alátámasztására elmondta, hogy a visegrádi négyek országcsoport tagjai 55 százalékkal nagyobb kereskedelmet bonyolítanak le Németországgal, mint Németország Franciaországgal, és a négy ország együtt többet, mint Németország összefogottan Amerikával és Kínával.
A miniszterelnök méltatta, hogy Kecskemét 2012-ben az ország első kiemelt járműipari központja lett. A mostani beruházást a város és a befektetők jó találkozásának nevezte. Emlékeztetett arra, hogy a városban a befektetések 10 év alatt 10 ezer új munkahelyet teremtettek.
Az indiai tulajdonú, autóipari Samvardhana Motherson Group (SMG) 30 milliárd forintos beruházással nyitotta meg új gyáregységet Kecskeméten – összegez az MTI.
