Orbán Viktor: Most van mire szerénynek lenni

A miniszterelnök emellett azt mondta: igazságos a jelenlegi választási rendszer.

A miniszterelnök arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

Mint mondta, több mint egymillió új magyar állampolgár van, jelezte ugyanakkor, hogy „valahol a félút környékén járhatunk”, ezért célul tűzte, hogy minden magyar, aki közjogilag is a magyar közösség részévé akar válni, megtalálja ennek lehetőségét.

Azt is kérte, hogy támogassák teljes mellszélességgel az RMDSZ közreműködésével indított Minority SafePack kezdeményezést, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel. Ez nem pártkérdés, ez nemzeti kérdés – rögzítette.

A magyar gazdaság állapotát úgy értékelte: „most kell igazán szerénynek lenni, mert most van mire szerénynek lenni”, az eredményekre mindenki büszke lehet, „Magyarországnak sikerült összeszednie magát”. Egy jegybanki tanulmányra hivatkozva közölte: az elmúlt hét évben 50 olyan reformértékű intézkedést hoztak, amivel sikerült új pályára állítani a magyar gazdaságot.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy három olyan kulcsterületen, amely nélkül a modern gazdaságban nincs szuverenitás, így az energia-, a média- és a bankszektorban 50 százalék fölé növelték a magyar tulajdont, amit különösen értékes sikernek tart.

Megjegyezte továbbá azt is: Magyarország Csehországgal és Németországgal fut versenyt abban, hogy az adott terület nemzeti össztermékében az ipari termelés hol teszi ki a legnagyobb részt. A magyar célkitűzés a 30 százalékos részarány.

„Kimondtuk ( ), majd megvédtük azt a vezérgondolatot, hogy az EU-ban is a nemzeti érdek az első, ami Magyarországra nézve azt jelenti, hogy a magyar érdek az első” – fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve: Magyarország ma egy európai középállam pozícióját foglalja el, nemcsak mérete és népessége miatt, hanem azért is, mert az elmúlt hét évben sikerült önálló akaratot és mozgásteret kialakítani.

Azt is mondta, hogy mára a Kárpát-medencében megerősödött és versenyképessé vált az a gondolat, amely szerint a közép-európai népek abban érdekeltek, hogy mindannyian erősek legyenek.

A magyar nemzeti érdek az – folytatta a miniszterelnök –, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki.

Szólt arról is, hogy a környező országokban – vérmérséklettől függően – be-, illetve elfogadták a határon átnyúló gazdasági fejlesztési programokat.

A kormányfő kitért arra, hogy nagyon komoly nemzeti teljesítménynek tartja a migrációs hullám megállítását a déli határoknál. Külön köszönetet mondott a délvidéki magyaroknak, mert – mint mondta – ott kellett kerítést építeni, ahol egyáltalán nem akartak. Úgy értékelt: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa.

A kormányfő a demográfiáról szólva is megismételte: Magyarország növekvő számú magyar gyermekekkel, nem pedig növekvő számú bevándorlóval akarja orvosolni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Emlékeztetett, 2018 a külhonban is a családok éve lesz.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt: a magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad. A kormányfő helyettese azt mondta, a nemzetpolitika területén átgondolt kereteket és bejáratott, cizellált intézményrendszert dolgoztak ki az elmúlt években. Úgy fogalmazott: mindent megtettek, ami szükséges és lehetséges volt.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy a külhoni magyarság megerősítéséhez szükség van az identitás megerősítésére, aminek egyik legfontosabb eleme az oktatás támogatása. Ez kiterjed a bölcsődéktől kezdve egészen a felsőoktatási intézmények támogatásáig.

Megemlítette a Szülőföldön magyarul programot, amelynek keretében minden magyar iskolába járó gyermek személyre szóló támogatást kap, és kitért a tematikus évekre.

Szólt arról, hogy a soha nem látott gazdasági fejlesztések indultak a külhoni területeken, ami jó a külhoni magyarságnak, az ottani többségi nemzetnek és a gazdasági fejlődés nyomán jó Magyarországnak is, azaz összességében mindenki nyer.

Megvalósult a nemzet közjogi egyesítése, megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár, jelen pillanatban a regisztrált új állampolgárok száma egymillió-ezernyolcszázötvenkilenc – közölte a miniszterelnök-helyettes.

Az ülésen a parlamenti ellenzéki pártok közül az MSZP-t Mesterházy Attila országgyűlési képviselő, a Jobbikot Vona Gábor pártelnök és Szávay István képviselő, az LMP-t Szél Bernadett társelnök képviselte.

A tanácskozás a program szerint zárónyilatkozat elfogadásával fejeződik be.