Elutasította Pogátsa Zoltán a liberális pénzügyi szakemberek érvelését, miszerint a hazai bér jelenleg megfelelő szintű. Az ő álláspontjuk szerint ugyanis ennyit bír el a gazdaság, az ismert közgazdász viszont állítja: ennél azért nagyobb a termelékenységünk. Pogátsa – aki egyben az Új Egyenlőség című lap főszerkesztője – ugyanakkor figyelmeztetett: a németországi bérszínvonal jelen helyzetben még kivéreztetné a magyar gazdaságot.
A gazdasági versenyképességről és a magyar bérszínvonalról a Corvinus-egyetem Rajk László-szakkollégiumának fórumán beszélgettek kedd este munkaadók, szakszervezeti képviselők és közgazdászok. Hamar kiderült, hogy a hallgatókat leginkább a Jobbik által felvetett bérunió kérdése foglalkoztatja, így erről esett a legtöbb szó.
Pogátsa Zoltán a mesterségesen generált fizetésnövekedést annak dacára is egészséges és helyes lépésnek tartja, hogy Kelet-Magyarországon emiatt boltok, százforintos üzletek, kocsmák zártak be, mivel képtelenek voltak kitermelni a megnövekedett bérigényt. Ezzel szemben Sopronban, miután a város lakóinak többsége Ausztriába ingázik, a város tele van cukrászdákkal, fogorvosi rendelőkkel – mutatott rá.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint viszont nincs realitása, hogy egyik napról a másikra németországi vagy luxemburgi szintű bért vigyenek haza a munkavállalók, a cégek a gazdasági teljesítményükkel nem volnának képesek lekövetni a bérnövekedést. (A bérunióval nem is éppen ezt tűzték ki közvetlen célul.) Úgy vélte, a bérunió emlegetésével megtévesztik az embereket, de tudatos ütemezéssel 15-20 év alatt közelíteni lehetne a nyugati színvonalhoz.
Emlékeztetett, hogy a mostani 15 százalékos béremelés kiugró az elmúlt hét évben tapasztalt, 5 százalékos bérfejlesztésekhez képest, aminek oka pedig a közelgő választás. Még ha ez az utóbbi években felhalmozódó hiány pótlása is, nem tartja helyesnek a nagy kockázatokat rejtő béremelést. A szakszervezeti elnök ezért azzal is elégedett lenne, ha Kelet- és Nyugat-Magyarország között eltűnne a most jelentős bérkülönbség, akárcsak a nemek között.
Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség szerkesztője arról beszélt, hogy átlagosan 12 százalékkal növekedtek a bérek. Ennek oka a minimálbér változása mellett a munkaerőhiány generálta emelés. Jelentős ugyanakkor a területi különbség a bérekben. Míg ugyanis Szabolcsban 200 ezer forint az átlagkereset, a fővárosban bruttó 360 ezer. Rámutatott, hogy az 50 fő alatt foglalkoztató cégek jobban emelték a béreket, mint az ennél több embert foglalkoztató vállalatok. Szerinte azonban a kisvállalatoknál a borítékokat kezdték el kifehéríteni, azaz amit korábban feketén kaptak, az most fehéren érkezik.
Sinka Ottó, a Videoton vezérigazgatója állította: az első Orbán-kormány idején megalapozatlanul emelték a béreket, ennek következményeit pedig az utánuk következő baloldali kormányok szenvedték el. A mostani Orbán-kormány gazdaságpolitikájában viszont egy lényeges különbséget lát az első kabinethez képest: mégpedig azt, hogy foglalkoznak az árfolyammal és az export versenyképességével.
Pogátsa Zoltán a bérnövelés rizikóival szemben az alacsonyan tartott bérek okozta lehetséges kockázatokról is beszélt. A kevés bevétel a családok megélhetését veszélyezteti, ezért elvándorlást is okoz. A magyar társadalom forráshiányos, ennek pedig tünetei vannak. Agresszívak az emberek, nem állnak ki a jogaikért, a közért, nem hosszú távon gondolkodnak. Ezt ismerte fel a Fidesz. A minimálbér-növelés révén az emberek azt érzékelik, hogy több pénz van a zsebükben, és ez érdekli őket, nem az – fogalmazott –, hogy mit gondol a kormány Vlagyimir Putyin orosz elnökről, vagy éppen milyen állapotban van a demokrácia.
– A szocialisták a legfelső rétegekhez szóltak, időnként pedig a legszegényebbekhez. A középosztályt ezzel magukra haragították. A Fidesz viszont megfogta őket – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz a minimálbér ügyét annak ellenére kezeli kiemelten, hogy az kifejezetten szociáldemokrata gondolat.
Pogátsa összegzésként kijelentette: a nettó bérnövekedést egészségesnek tartja, még ha az egyelőre a profit kárára történik is, mivel az egy idő után a termelékenység növekedését is magával hozza majd. Tragikusnak nevezte viszont, hogy a Fidesz kivéreztette azt, ami az állam oldaláról a növekedést alátámasztaná, mindenekelőtt az oktatást.
