A Republikon Intézet friss, a 24.hu által ismertetett felmérése szerint a pártot választani tudók 54 százaléka támogatja a kormánypártokat, ami a mérések kezdete, 2016 februárja óta a legmagasabb érték. Akkor, tavaly év elején még úgy tűnt, fordulat következhet, mert 8 százalékpontot esett a Fidesz támogatottsága a pártválasztók között. Ez azonban nem tartott sokáig: bár idén májusban jött egy rosszabb – 45 százalékos – eredmény, a Fidesz júniusra visszatornázta magát 49 százalékra, a növekedés pedig azóta is tart.
Az MSZP zuhanása ugyanakkor a jelek szerint megállt: októberben 12 százalékos volt a szocialisták támogatottsága a pártválasztók között, vagyis Botka László miniszterelnök-jelöltségtől való visszalépése után nem csökkent tovább, sőt, 1 százalékpontot növekedett. Az MSZP egyébként májusban még 19 százalékon állt, vagyis szó sincs arról, hogy visszanyerte volna akár csak a tavasszal még meglévő szimpatizánsait.
A többi ellenzéki párt támogatottsága stagnál vagy a statisztikai hibahatáron belüli mozog. A Jobbik maradt 15 százalékon, az LMP továbbra is 6 százalékon áll a pártválasztók körében, míg a Demokratikus Koalíció 1 százalékpontos eséssel, 5 százalékon. A Momentum támogatottsága továbbra is 3 százalék, az Együtt és a Magyar Liberális Párt eredménye is változatlan (2 százalék, illetve 1 százalék), míg a Párbeszédet most 1 százalékponttal alacsonyabban, 1 százalékon mérték.
A teljes népesség körében is hasonló a helyzet: a Fidesz és az MSZP tudta növelni a támogatottságát 1-1 százalékponttal, előbbi 32, utóbbi pedig 8 százalékra. A szocialistáknál csak egy kicsivel van kedvezőbb helyzetben a Jobbik a maga 9 százalékával. Az LMP 4 százalék, míg a DK 3 százalékon áll az összes megkérdezett között. A Momentum 2, az Együtt és az MLP 1-1 százalékot tud felmutatni a teljes népesség körében, a Párbeszéd viszont a szeptemberi 1 százalékot sem érte el. A pártot választani nem tudók vagy nem akarók aránya hat hónappal a választások előtt 40 százalék.
