Megjegyezte: a helyi emelésekkel sem sikerült visszapótolni a 30 százalékos reálkereset-csökkenést, amit a dolgozók elszenvedtek. A fővárosban például 10 százalék volt a növekedés.
Boros Péterné kérdésre úgy válaszolt: a Belügyminisztérium elismerte követelésük jogosságát, és forintosították is a sztrájkkövetelést. Közlése szerint két kormányülésre is bevitte a tárca, de nem történt előrelépés az ügyben. Tájékoztatása alapján a követelésüket 42,5 milliárd forintból lehetne teljesíteni.
Az MKKSZ elnöke azt mondta, szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni a minisztériummal és folytatni a tárgyalásokat.
A szakszervezet akciójához csatlakozott a Magyar Nők Szövetsége, amelynek elnöke, Alföldi Andrea arról beszélt, Magyarországon a dolgozó nők jelentős hányadát részben tradicionális okok miatt a közszférában foglalkoztatják. Emellett a közvélekedés szerint a közszféra állásbiztonságot, a gyermekneveléshez nagyobb támogatást ad, nagyobb a társadalmilag hasznos munkavégzés érzése, és a bértáblák, előléptetések rendje miatt kisebb a diszkrimináció.
Hozzátette: ez azonban nincs így, a magyar állapotokra a „ragadós padló” kifejezés illik, mivel a magasabb bérfizetések elérésére tett munkavállalói és munkáltatói párbeszéd elmaradása „a lét padlóján tartja a bértarifákat”.
Közölte, a szakszervezeti követelés nem egyszerűen ágazati kérdés, a közszférában dolgozó nők számarányát tekintve nagyon is „nőkérdés”. A közszférában tevékenykedők szakmai meg nem becsülése alapvetően a nők teljesítményének el nem ismerését is jelenti – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezért csatlakoztak a szakszervezet akciójához.
