Csütörtöktől sztrájkolnak az önkormányzati dolgozók

Tíz éve nem emelkedett a keresetük, a kormány pedig nem tárgyal velük.

Csütörtökön folytatódik az önkormányzati köztisztviselők sztrájkja, amely ezúttal öt napon keresztül tart majd – jelentette be az MTI tudósítása szerint Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Azt mondta, ötödik alkalommal szerveznek sztrájkot a több mint 18 ezer önkormányzati köztisztviselőért, mert tíz éve nem emelkedett a keresetük, a kormány pedig nem ül velük tárgyalóasztalhoz.

Hozzátette: azt kérik, hogy aki támogatni szeretné a sztrájkolókat, és szeretné kifejezni, hogy elégedetlen az állammal mint munkáltatóval, az a sztrájk idején viselje a szolidaritás kék színét vagy kék színű mosolygó figurát kitűzőként, vagy a közösségi oldalakon ossza meg a kék sztrájkplakátokat, és készítsen kék smiley-s arcképeket az összetartozás jelképéül.

Közölte, azok csatlakozását várják, akik szeretnék kifejezni kormányalkalmazottként, állampolgárként az állammal mint munkáltatóval szembeni elégedetlenségüket. Azok is csatlakozhatnak, akiknek növelték ugyan a keresetét, de nem tudnak megélni a fizetésből, akik nem látják biztosítottnak a jövőjüket az állam szolgálatában, és akik szeretnék jelezni, hogy az állam rossz munkáltató – tette hozzá.

Mint mondta, akciójuk lényege nem „a kormányzati propaganda ágazati foglalkoztatotti átlagkereseti adatainak cáfolata”, hanem annak felmutatása: az államnak dolgozók hogy érzik, megbecsülik-e őket. A kék akcióval be lehet vallani, ha úgy érzik, hogy az állam nem becsüli meg a munkájukat – jegyezte meg.

Boros Péterné kérdésre válaszolva elmondta: a sztrájk ugyan csak három munkanapot érint (csütörtök, péntek, hétfő), de azért számítják ötnaposnak, mert a szombattal és a vasárnappal együtt nem töri meg munkakezdés.

Rámutatott arra, az önkormányzati dolgozók 40 százalékának nőtt ugyan a keresete, de azt helyi forrásból fedezték. Azonban – tette hozzá – az önkormányzati munkavállalók többsége kistelepüléseken dolgozik, ahol a helyi adók nagysága nem teszi lehetővé, hogy helyi forrásból emeljék a kereseteket.

Megjegyezte: a helyi emelésekkel sem sikerült visszapótolni a 30 százalékos reálkereset-csökkenést, amit a dolgozók elszenvedtek. A fővárosban például 10 százalék volt a növekedés.

Boros Péterné kérdésre úgy válaszolt: a Belügyminisztérium elismerte követelésük jogosságát, és forintosították is a sztrájkkövetelést. Közlése szerint két kormányülésre is bevitte a tárca, de nem történt előrelépés az ügyben. Tájékoztatása alapján a követelésüket 42,5 milliárd forintból lehetne teljesíteni.

Az MKKSZ elnöke azt mondta, szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni a minisztériummal és folytatni a tárgyalásokat.

A szakszervezet akciójához csatlakozott a Magyar Nők Szövetsége, amelynek elnöke, Alföldi Andrea arról beszélt, Magyarországon a dolgozó nők jelentős hányadát részben tradicionális okok miatt a közszférában foglalkoztatják. Emellett a közvélekedés szerint a közszféra állásbiztonságot, a gyermekneveléshez nagyobb támogatást ad, nagyobb a társadalmilag hasznos munkavégzés érzése, és a bértáblák, előléptetések rendje miatt kisebb a diszkrimináció.

Hozzátette: ez azonban nincs így, a magyar állapotokra a „ragadós padló” kifejezés illik, mivel a magasabb bérfizetések elérésére tett munkavállalói és munkáltatói párbeszéd elmaradása „a lét padlóján tartja a bértarifákat”.

Közölte, a szakszervezeti követelés nem egyszerűen ágazati kérdés, a közszférában dolgozó nők számarányát tekintve nagyon is „nőkérdés”. A közszférában tevékenykedők szakmai meg nem becsülése alapvetően a nők teljesítményének el nem ismerését is jelenti – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezért csatlakoztak a szakszervezet akciójához.