Megint fel kell újítani a nagykörúti síneket, nem bírják a Combinók súlyát

Tarlós István a BKV 50 éves évfordulóján beszélt az ismételt pályafelújításról.

Az előrelépések ellenére a budapesti közlekedés ma a város fejlődésének egyik legfontosabb akadálya – jegyezte meg Tarlós István, példaként felhozva a gyalogosközlekedés problémáit és a kerékpáros-fejlesztések körüli vitákat.

Mint mondta, a közlekedési rendszerek kialakítása ma már a tervezésen és építésen túl identitásépítő tevékenységet is jelent. Budapest az elmúlt évtizedekben Európa egyik legfontosabb turisztikai célpontjává vált – tette hozzá. Közölte: a meglévő közlekedési hálózatok színvonalas működtetésén túl turisztikailag is vonzó megoldások fejlesztésére is szükség van.

Ezek közül az egyik, a Duna mint új közlekedési korridor még tartogat új lehetőségeket a közösségi közlekedésben és az idegenforgalomban – mutatott rá a főpolgármester.

Tarlós István elmondta, a sikeres város nagy értékű környezetet nyújt, és ennek kulcsfontosságú része a tömegközlekedés is. Budapest és a BKV az elmúlt években a fejlesztésekben komoly sikereket könyvelhet el: az elavult Ganz villamosok helyett ma már CAF-ok közlekednek, a régi Ikaruszok helyett Volvo és Mercedes buszok álltak forgalomba, a „viharvert\" metrókocsik helyett folyamatosan üzembe helyezett, modernizált szerelvények és XXI. századi felszereltségű Alstom kocsik futnak. A 3-as metró alagútrendszerének és állomásainak felújítása is megkezdődött – tette hozzá.

A főpolgármester megjegyezte azt is, hogy a nehéz Combinók nonstop közlekedését nem bírja a villamospálya, ezért a nagykörúti vágányokat megint fel kell újítani.

Tarlós István szólt arról, hogy a főváros tömegközlekedésének üzemeltetését 1968-ban vette át a BKV. Az új alapokra épülő szervezet a villamos- és autóbuszpark korszerűsítését, a metróvonalak működtetését, a szolgáltatások színvonalának emelését, a nagyvárosi közlekedés teljes szervezési és infrastrukturális feladatainak lebonyolítását vállalta.

A főpolgármester kitért arra is, hogy számos fontos építési, felújítási projektet 2010-ig nem vagy nem a szükséges ütemben készítettek elő, ezeket a feladatokat lépésről lépésre, feszített ütemben kellett végrehajtani. Mint fogalmazott, Budapestnek az elmúlt években lényegében nem is egy évtized lemaradását kellett behoznia.

Tarlós István elmondta, 2010-ben az új városvezetésnek és a BKV új vezérkarának nehéz helyzetet kellett megoldania a 250 milliárd forintos adósságállomány miatt. Ebben mintegy 80 milliárd forintos, a működéssel kapcsolatos elmaradás mutatkozott a BKV-nál.

A kormány 2015-ben átvállalta a közlekedési társaság 2010 előtt felvett, még megmaradt 52 milliárdos adósságát. Ezzel megnyílt a lehetőség jó néhány fejlesztés és felújítás előtt, így a BKV elöregedett járműparkjának és a 3-as metrónak a megújítására. A 4-es metrót „nem könnyű feladatként” 2014-ben sikerült üzembe helyezni – mondta a főpolgármester.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy most indul az a rendezvénysorozat, amellyel megemlékeznek a BKV elmúlt ötven évéről. Ennek keretében lesznek nyílt napok és szakmai programok.

A BKV – amely a korábban önállóan működő vállalatok egyesítésével jött létre – 1968. január elsején alakult meg.