Gyorsított eljárásban vitték volna a parlament elé a kisgyerekes családok kilakoltatásának tilalmát az LMP, az Együtt és a Párbeszéd képviselői. A Fidesz–KDNP-frakció viszont nem támogatta a javaslat gyorsítását. Indoklás nem hangzott el a zárt ülésen – erről számolt be Szél Bernadett (LMP), a javaslat egyik benyújtója. Miután a választásig és az új kormány megalakulásáig már nem lesz több lehetőség hasonló törvény elfogadására, májusban újra elkezdődhetnek a kilakoltatások, és ez várhatóan megint érint majd családokat is. A hagyományos, márciusig tartó téli kilakoltatási moratóriumot idén egy hónappal meghosszabbították, a választás hónapjára, áprilisra is kiterjed.
Az ellenzéki pártok A Város Mindenkié lakhatással foglalkozó civil csoporttal együttműködésben azt szerették volna elérni, hogy a gyermekes családokat kilakoltatás esetén ne lehessen az utcára tenni, hanem az önkormányzatoknak legyen kötelessége elhelyezni a kilakoltatottakat, és le is lehessen állítani a kilakoltatást, amíg a család elhelyezése nem biztosított. A Város Mindenkié aktivistája, Misetics Bálint elmondása szerint tavaly négyezer kilakoltatás történt, körülbelül ezer esetben önkormányzati lakásból. A háttérben sokszor az áll, hogy a lakók lakbérhátralékot halmoznak fel, de az is sokszor előfordul, hogy egyszerűen lejár a határozott idejű szerződés, és azt nem hosszabbítja meg az önkormányzat. A családok esetében azért jár különösen súlyos következményekkel egy kilakoltatás, mert ilyenkor megfelelő lakhatás hiányában a gyermekeket kiemelik a családból. A Város Mindenkié tiltakozó akciót szervezett hétfő délelőttre a parlament elé, itt megjelentek a törvényjavaslatot benyújtó ellenzéki politikusok is.
– A Fidesz most bizonyította be: nettó kampányfogás, hogy a kilakoltatási moratóriumot április végéig meghosszabbították – mondta a sajtónak Szél Bernadett (LMP). – Ha a kormánypártok nem engednek átvinni a parlamenten egy olyan törvényjavaslatot, hogy gyermekes családokat nem teszünk utcára, az azt jelenti, hogy a Fidesz–KDNP nem foglalkozik a legrászorultabb magyar emberekkel. A lakhatási probléma az egyik legsúlyosabb probléma Magyarországon. Politikai akarat kérdése, hogy ezt mikor tudjuk megoldani.
Az LMP részéről megvan ez az akarat, nem véletlenül akarunk szociális bérlakásrendszert kialakítani és 260 milliárdos alapot létrehozni a devizahitelesek kártalanítására. Visszavezetnénk a lakhatási támogatás rendszerét is – ígérte az LMP–Új Kezdet miniszterelnök-jelöltje.
Tóth Fanni, A Város Mindenkié aktivistája elmondta: a Fidesz-frakció hétfőig kért haladékot, hogy eldöntse, tesz-e egy kis lépést annak érdekében, hogy Magyarország valóban ne a kilakoltatott emberek országa legyen, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök mondta.
– A hatóságok Magyarországon rendszeresen megsértik a gyermekvédelmi törvényt azzal, hogy szegénységre, például a megfelelő lakhatás hiányára hivatkozva kiemelik a gyermekeket a családból – hívta fel a figyelmet.
Szabó Tímea (Párbeszéd) szintén a törvénymódosító egyik benyújtója volt – Nem lehet hagyni, hogy olyan országban éljünk, ahol a kormány csak a vagyonosakkal, saját haverjaival törődik, több millió család pedig szegénységbe sodródik. Küzdeni fogunk, hogy ez a törvényjavaslat újra napirendre kerüljön, és azért is, hogy ne csak kilakoltatási moratóriummal odázzák el ezt a kérdést, hanem hosszú távú megoldásokat találjunk a lakhatási problémákra. Az MSZP és a Párbeszéd szövetsége vállalja, hogy a lakhatáshoz való jogot alaptörvényben rögzíti és visszaállítja azokat a lakhatási támogatásokat, amelyeket a Fidesz 2015-ben eltörölt – ígérte.
