Egy országról nem lehet elmondani, hogy demokratikus pusztán azért, mert választásokat tartanak, a demokráciához a civil társadalom aktív és hatékony működése is szükséges – jelentette ki szerdán Vera Jourová jogérvényesülésért és fogyasztópolitikáért felelős uniós biztos Strasbourgban.
Jourová az Európai Parlament plenáris ülésének a civil társadalom csökkenő tere címmel tartott vitája során elmondta, a civil szervezetek támogatása több uniós tagállamban csökken a munkájukat ellehetetlenítő törvények miatt, és kampányokkal hallgattatják el őket.
– Az áldemokráciákban az embereket időnként csupán szavazni hívják, ez az igazi veszély a demokráciára nézve – idézi szavait az MTI.
Aláhúzta, a feladat az ez ellen való küzdelem, ugyanis a civil társadalom elhallgattatása a populizmus egyik eleme, amelynek erősödése a kritikus gondolkodás, a társadalom politikában való tudatos részvételének a visszaszorulásához vezet.
Amennyiben a nemzeti hatóságok szándékosan próbálják meg elhallgattatni a civil társadalmat, ha ellenőrizni vagy megbélyegezni akarják őket, az uniós bizottság fellép az adott tagország ellen, ahogyan erre már példa is akadt Magyarország esetében. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a civil társadalmat illetően nemcsak az unió keleti felében tapasztalhatók aggasztó fejlemények, hanem Nyugaton is.
Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője az ügy kapcsán kiadott közleményében azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon több mint 60 ezer civil szervezet működik problémamentesen, és a szervezeteknek csupán kevesebb mint egy százaléka törekszik politikai befolyásra. Teszik mindezt anélkül, hogy bármilyen demokratikus elszámoltathatósággal rendelkeznének, így csakis álproblémaként értelmezhető e szervezetek Európát telekiabáló felháborodása – vélte Gál.
A fideszes képviselő szerint Magyarországon nagy tiszteletnek örvendenek a civil szervezetek, fontos szerephez jutnak a közvélemény formálásában, ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egésze számára egyértelmű legyen, milyen érdekeket képviselnek.
Szavait azonban kétségbe vonja, hogy a kormány még februárban keresztül verné a parlamenten a Stop, Soros!- törvénycsomagot, ami minden eddiginél brutálisabban korlátozná a civilek és menekültek jogi képviseletét ellátó szervezeteket.
Az ilyen társaságok tagjait kitiltanák az ország területéről, ahogy az egyébként magyar állampolgár Soros Györgyöt is –teljesen alkotmányba ütközően – 25 százalékos adót vetnének ki külföldről származó bevételükre, egyes lakossági javaslatok pedig arról szólnak, hogy az érintett civil szervezeteket idegen ügynökségnek kellene nevezni.
Éppen ez a folyamat zajlott le több lépésben az autokrata vezetésű Oroszországban is, ahol 2012-től a külföldi finanszírozású civil szervezeteket ügynökökként kezelik, 2015-től pedig ki is tilthatják őket az országból.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az illiberális demokráciákban – mindenekelőtt Magyarországon és Lengyelországban – a kormányok brutális módon próbálják ellehetetleníteni a civil társadalom működését. Az Európai Parlamentnek alapvető politikai és morális felelőssége, hogy határozottan felemelje a szavát ez ellen az elfogadhatatlan és diktatórikus politikai gyakorlat ellen – jelentette ki.
A politikus véleménye szerint az Európai Uniónak haladéktalanul létre kell hoznia egy úgynevezett demokráciaalapot, amelyhez az Európai Unió tagállamaiban működő civil szervezetek közvetlenül fordulhatnának anyagi támogatásért, nemcsak egyes projektek, hanem a hosszú távú tervezés, a fenntartható működés érdekében is.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője felszólalásában elmondta, a civil társadalom megfélemlítése nem csak magyar ügy, Európát bomlasztja szét, ha nem sikerül gátat szabni a civil szervezeteket elnyomó autokratikus törekvéseknek és szisztematikus fenyegetéseknek az Európai Unió határain belül.
