Élő közvetítés
Skócia
ÉLŐ
Magyarország
Svájc
ÉLŐ
Németország

Orbán Viktor fogorvosa is felbukkan az OLAF jelentésében

Az uniós vizsgálók egy személyi szálakon kapcsolódó cégháló ténykedésében tártak fel szabálytalanságokat.

MN
2018. 04. 05. 6:04
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A miniszterelnök fogorvosaként emlegetett Bátorfi Béla neve is felbukkant az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) egyik, a magyar ügyészségnek költségvetési csalás gyanújával átadott jelentésében – tudta meg a 24.hu.

A portál szerint az uniós vizsgálók súlyos, szándékos szabálytalanságokat tártak fel egy személyi szálakon kapcsolódó, offshore elemekkel tarkított cégháló ténykedésében.

A miniszterelnöki fogorvos maga nem érdekelt a cégekben, de az OLAF összekapcsolta az ügyet a kormány által támogatott fogorvosi turizmus fejlesztésével, és a program koordinálására felkent OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-re is kiterjesztette a vizsgálatot. Utóbbi cég pedig Bátorfi Béla és Szűcs László közös érdekeltsége. Az OTI-nál, amely a jelentésben érintett szolgáltatóként szerepel, az OLAF vizsgálói 2016 áprilisában helyszíni ellenőrzést tartottak, Szűcsöt tanúként hallgatták meg, Bátorfit pedig az OTI-nál végzett tevékenységéről kérdezték.

A 24.hu azt írja, a fogorvosi cégháló, illetve az OTI kapcsán összesen több mint 700 millió forint közpénzről van szó. Úgy tudják, a kormány által támogatott program örve alatt, a lehető legtöbb uniós támogatás megszerzése érdekében dolgozott össze cégek hada.

A portál szerint a lavinát egy névtelen levél indította el, amelyet a bajor igazságügyi minisztériumnak címeztek. Az állt benne, hogy a német Primacon GmbH használt gépet adott el a „Dr. Hacker” vállalkozásnak, és erre jogellenesen támogatást fizettek ki egy magyarországi projektben. Az OLAF ennek nyomán kezdett kutakodni – húsz, egymással összefüggő uniós projektet vizsgáltak, amelyekben egymással összefüggő tulajdonosi körű cégeket (Island-csoport) és sok egyéb mellett durva túlárazást találtak. Például tudatosan a piaci ár többszöröséért vásároltak fogászati szkennereket.

Az egyik séma az volt, hogy a gépeket a gyártó kanadai Dental Wings Inc. vállalkozástól egy offshore társaság, a delaware-i székhelyű Consulting Expert Inc. megvette, ő eladta az Island-csoport egyes tagjainak, ezek pedig valamivel magasabb áron továbbadták az uniós támogatásra jogosult kedvezményezetteknek. A „lánckereskedés” eredménye az lett, hogy az uniós támogatás címzettjei az átlagos gyártási ár 3-4-szereséért vették meg a gépeket. Az árrésből pedig leginkább a Consulting Expert Inc. profitált, amely egyébként ugyanazon személyekből álló csoport irányítása alá tartozott, mint a kedvezményezettek.

Az OLAF arra jutott, hogy a kizárólagos magyarországi forgalmazó a csoport egyik tagja, a Dentident Implant Clinic volt, a kedvezményezettek azonban nem tőle, hanem egymástól vásároltak. Pedig a csoport tagjainak ismerniük kellett a valódi piaci árakat, tudták, hogy jóval olcsóbban is megvehették volna a gépeket, ehelyett részt vettek a projektkiadások manipulálásában. Ezért feltételezi az OLAF a tudatos túlárazást, az uniós költségvetés szándékos megcsapolását.

A 24.hu cikke szerint a Mosonmagyaróvár–Delaware-tengely projektjei után 2015 végén az OLAF kiterjesztette a kutakodást, hogy megvizsgálja az OTI „részvételét és lehetséges illegális tevékenységeit” a GOP-2011-1.3.1/F, illetve a KMOP-2011-1.1.4/F közös pályázati felhívás alá tartozó projektekben. Az volt a gyanú, hogy az OTI túl sok „szakértői napot” jelenthetett be, és kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet.

Az OTI úgy vált ismertté, hogy megállapodást kötött a kormánnyal a Magyar Fogászati Turizmus program menedzselésére, és csak a know how-t tőlük megvásárlók pályázhattak az akkori sajtóhírek szerint 4,5 milliárd forint fogászati fejlesztési támogatásra. Az OLAF értelmezésében szolgáltatási szerződést „ítéltek oda” a magántulajdonú OTI-nak, azáltal, hogy e vállalkozás kötelező szolgáltatási költségét beleillesztették a felhívásba 133 projekt esetében. Az átlagos nettó szerződéses érték 4 millió forint körül volt, ami összesen 532 millió forint. Ez pedig már meghaladja a közbeszerzési értékhatárt.

Az Island projektjei közül akadtak olyanok, amelyek az OLAF által kifogásolt GOP-os pályázati felhívások alá tartoztak, de ebből a keretből nyert összesen több mint 300 millió forintot tizenegy, azonos címen, a budai Bajvívó utcában bejegyzett cég is, amelyekről később kiderült, hogy a fogászatok nem is működnek. Utóbbi kapcsán a parlamentben is terítékre került az OTI, illetve Bátorfi Béla. 

Lukács László György jobbikos képviselő azt firtatta, milyen szerepe lehetett mindebben a Bátorfi Béla érdekeltségéhez tartozó OTI-nak, mivel ettől a cégtől vásárolhattak innovációs szolgáltatásokat a pályázók, tehát szerinte a pénz „javarészt visszakerült Bátorfi Béla gazdasági üzletkörébe”.

Az OLAF-jelentésbe is bekerült a Bajvívó utcai eset, azzal, hogy az OTI minőségbiztosítást végzett olyan fogaszatoknál, amelyekről 2016-ban kiderült, hogy nem működnek. Erre azt válaszolta a cég: mivel az OTI – dokumentumokkal bizonyíthatóan – tanácsadást nyújtott 15 nem működő fogászatnak, és a támogatást 2014-ben kifizették, ami csak létező működési engedéllyel volt lehetséges, ezért az OTI számára mindegy, hogy ezt követően mi történt a vállalkozásokkal – írja a 24.hu.

A 24.hu arra vonatkozó kérdéseire, hogy milyen szolgáltatást nyújtott a cikkben említett pályázatok és konkrét projektek során az OTI, milyen szerepet vállalt bennük Bátorfi Béla, illetve tényleg több mint félmilliárd forintot ért-e az OTI közreműködése, Szűcs László vezérigazgató válaszolt. Közölte, hogy Bátorfi Béla a vállalat megalakulása óta egy percig sem volt vezető tisztségviselője az OTI-nak, annak operatív irányításában így soha nem vett részt. Emellett tudatta, hogy sem az OTI-t, sem munkatársait semmilyen nyomozó hatósági ügyben vagy ügyészségi nyomozás kapcsán nem keresték.

Az OLAF egyetlen alkalommal, több mint két éve kereste meg az OTI-t tájékozódása kapcsán. A vizsgálatnak a vállalatra nézve érdemi visszajelzése vagy elmarasztaló lépése, szankciója nem volt. Az OLAF minden egyes dokumentumot, szerződést és kimutatást átvizsgált, és tényszerűen megállapítható volt, hogy semmilyen közbeszerzési irányelvet, jogszabályt vagy előírást nem sértettünk – írta a vezérigazgató, aki hozzátette, az OTI működése szabály- és törvényszerű.

Az OLAF-jelentéssel kapcsolatos cikkeinket ide kattintva olvashatja.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.