Orbán Viktor fogorvosa is felbukkan az OLAF jelentésében

Az uniós vizsgálók egy személyi szálakon kapcsolódó cégháló ténykedésében tártak fel szabálytalanságokat.

Az OLAF arra jutott, hogy a kizárólagos magyarországi forgalmazó a csoport egyik tagja, a Dentident Implant Clinic volt, a kedvezményezettek azonban nem tőle, hanem egymástól vásároltak. Pedig a csoport tagjainak ismerniük kellett a valódi piaci árakat, tudták, hogy jóval olcsóbban is megvehették volna a gépeket, ehelyett részt vettek a projektkiadások manipulálásában. Ezért feltételezi az OLAF a tudatos túlárazást, az uniós költségvetés szándékos megcsapolását.

A 24.hu cikke szerint a Mosonmagyaróvár–Delaware-tengely projektjei után 2015 végén az OLAF kiterjesztette a kutakodást, hogy megvizsgálja az OTI „részvételét és lehetséges illegális tevékenységeit” a GOP-2011-1.3.1/F, illetve a KMOP-2011-1.1.4/F közös pályázati felhívás alá tartozó projektekben. Az volt a gyanú, hogy az OTI túl sok „szakértői napot” jelenthetett be, és kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet.

Az OTI úgy vált ismertté, hogy megállapodást kötött a kormánnyal a Magyar Fogászati Turizmus program menedzselésére, és csak a know how-t tőlük megvásárlók pályázhattak az akkori sajtóhírek szerint 4,5 milliárd forint fogászati fejlesztési támogatásra. Az OLAF értelmezésében szolgáltatási szerződést „ítéltek oda” a magántulajdonú OTI-nak, azáltal, hogy e vállalkozás kötelező szolgáltatási költségét beleillesztették a felhívásba 133 projekt esetében. Az átlagos nettó szerződéses érték 4 millió forint körül volt, ami összesen 532 millió forint. Ez pedig már meghaladja a közbeszerzési értékhatárt.

Az Island projektjei közül akadtak olyanok, amelyek az OLAF által kifogásolt GOP-os pályázati felhívások alá tartoztak, de ebből a keretből nyert összesen több mint 300 millió forintot tizenegy, azonos címen, a budai Bajvívó utcában bejegyzett cég is, amelyekről később kiderült, hogy a fogászatok nem is működnek. Utóbbi kapcsán a parlamentben is terítékre került az OTI, illetve Bátorfi Béla. 

Lukács László György jobbikos képviselő azt firtatta, milyen szerepe lehetett mindebben a Bátorfi Béla érdekeltségéhez tartozó OTI-nak, mivel ettől a cégtől vásárolhattak innovációs szolgáltatásokat a pályázók, tehát szerinte a pénz „javarészt visszakerült Bátorfi Béla gazdasági üzletkörébe”.

Az OLAF-jelentésbe is bekerült a Bajvívó utcai eset, azzal, hogy az OTI minőségbiztosítást végzett olyan fogaszatoknál, amelyekről 2016-ban kiderült, hogy nem működnek. Erre azt válaszolta a cég: mivel az OTI – dokumentumokkal bizonyíthatóan – tanácsadást nyújtott 15 nem működő fogászatnak, és a támogatást 2014-ben kifizették, ami csak létező működési engedéllyel volt lehetséges, ezért az OTI számára mindegy, hogy ezt követően mi történt a vállalkozásokkal – írja a 24.hu.

A 24.hu arra vonatkozó kérdéseire, hogy milyen szolgáltatást nyújtott a cikkben említett pályázatok és konkrét projektek során az OTI, milyen szerepet vállalt bennük Bátorfi Béla, illetve tényleg több mint félmilliárd forintot ért-e az OTI közreműködése, Szűcs László vezérigazgató válaszolt. Közölte, hogy Bátorfi Béla a vállalat megalakulása óta egy percig sem volt vezető tisztségviselője az OTI-nak, annak operatív irányításában így soha nem vett részt. Emellett tudatta, hogy sem az OTI-t, sem munkatársait semmilyen nyomozó hatósági ügyben vagy ügyészségi nyomozás kapcsán nem keresték.

Az OLAF egyetlen alkalommal, több mint két éve kereste meg az OTI-t tájékozódása kapcsán. A vizsgálatnak a vállalatra nézve érdemi visszajelzése vagy elmarasztaló lépése, szankciója nem volt. Az OLAF minden egyes dokumentumot, szerződést és kimutatást átvizsgált, és tényszerűen megállapítható volt, hogy semmilyen közbeszerzési irányelvet, jogszabályt vagy előírást nem sértettünk – írta a vezérigazgató, aki hozzátette, az OTI működése szabály- és törvényszerű.

Az OLAF-jelentéssel kapcsolatos cikkeinket ide kattintva olvashatja.