Állítása szerint a BKV elvárására nem a projektigazgatóság, hanem a főváros kezdeményezte 2007 januárjában a szerződés megkötését az egyik vezetési tanácsadó céggel. Ezt ő feleslegesnek ítélte, mert a cégnek nyújtott adatszolgáltatás időnként hátráltatta a munkájukat. Vallomásában hangsúlyozta, a tanácsadói szerződést már a frissen kinevezett, a főváros akaratát közvetítő metróbiztos javaslatára kellett megkötni.
A tanú a 4-es metró beruházását 1997-től 2007 júliusáig irányította, először a DBR Metró Kft. ügyvezetőjeként, majd projektigazgatóként. Végül 2008 decemberében közös megegyezéssel távozott a kft.-től.
A tanú szerint a DBR Metró Kft. adatait „más kiszerelésben, átfogalmazva” adta tovább a fővárosnak a vezetési tanácsadó cég. Beszámolt arról, hogy a tanácsadó cég jelentéseinek tervezeteit átnézték a munkatársai, és a hibákat korrigálták.
Homonnai János ügyész kérdésére megerősítette: a külsős tanácsadó cég munkatársai által végzett munka közvetlenül nem befolyásolta a metróberuházás menetét. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró kérdésére a tanú megerősítette: a tanácsadó cég metróberuházás helyzetét bemutató jelentései az általuk szolgáltatott adatok alapján készültek.
Visszaemlékezése szerint Demszky Gábor főpolgármester mutatta be neki Hagyó Miklóst, és határozott emberként jellemezte. Elmondása szerint miután 2006 decemberében Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes lett, jelentős változások történtek a beruházásban. Hagyó Miklós hatáskörébe tartozott a BKV és ezáltal a metróberuházás felügyelete is – tette hozzá.
Hagyó Miklós reagálásában kijelentette: amikor főpolgármester-helyettessé választották 2006 decemberében, „súlyos problémák” voltak a metróberuházással. A tanácsadó cég által feltárt problémák veszélyeztették a beruházást. A tanú ezután visszautasította Hagyó Miklós állításait, szerinte nem volt rossz állapotban 2006 végén a metróberuházás.
Hangsúlyozta, az elsőrendű vádlott Hagyó Miklós befolyása nagy volt, ezért kezdeményezett a főpolgármester-helyettessel egy beszélgetést saját helyzetéről, és ezt a főpolgármester-helyettes nem utasította vissza.
Antal Attila harmadrendű vádlottnak, a BKV volt vezérigazgatójának a bíróság által korábban felolvasott nyomozati vallomása szerint – ezt a vádlott visszavonta – 2006 végén Hagyó Miklós ajánlott egy céget, amely a főpolgármester-helyettes szerint alkalmas a nagyberuházás átvilágítására.
A vádirat szerint 2007 elején Hagyó Miklósnak a külön költségvetésű 4-es metró beruházásával kapcsolatban beszámolót kellett készítenie a Fővárosi Közgyűlés költségvetési bizottságának. Hagyó Miklós utasította Antal Attilát mint vezérigazgatót, hogy ezt az elemző munkát a vádban megnevezett tanácsadó céggel végeztesse el. Antal Attila ezért 2007. január 24-én 50 millió forintos keretösszeggel megbízási szerződést kötött a céggel, és további két szerződést is kötött vele a BKV.
A vádirat szerint a BKV számára szükségtelen szolgáltatásokra kötött szerződések alapján a vezetési tanácsadó cégnek 133,5 millió forintot fizettek ki 2008. április 22-ig, Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, megbízott vezérigazgató felmondásáig.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig nagyjából 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bizonyítási eljárás csütörtökön tanúkihallgatással folytatódik.
