Rubovszky György ismertetése szerint a testület hat jelenlévő tagja egyhangúlag határozott a hozzátartozói (házastárs és kiskorú gyermek) vagyonnyilatkozatok felbontásáról, azok tanulmányozása után a következtetéseket a jövő hétfőn vonja le a bizottság. Hozzátette: 2008-tól kezdve nyolc nyilatkozatról van szó, a törvény szerint azokat kizárólag a bizottság tagjai nézhetik meg. A bizottság zárt ülést tartott, a dokumentumok titkosak, a nyilatkozatok tartalmáról nem fog tudni nyilatkozni – jelezte.
Rubovszky György elmondta, felkérik a Pécsi Tudományegyetem polgári jogi tanszékét, adjon szakértői véleményt arról, hogy az összeférhetetlenség ideje alatt jogszerűtlenül felvett és az Országgyűlés által kifizetett javadalmazás visszakérhető-e egyáltalán, és ha igen, milyen jogcímen. Mint mondta, sürgősen szeretnének választ kapni, mert március 31-ig kell jelentést tennie az Országgyűlés elnökének. Arra a kérdésre, miért a pécsi egyetemet kérik fel, a mentelmi bizottság elnöke közölte, az egyik képviselő javasolta; ő mást javasolt, végül öt igen szavazattal, egy tartózkodás mellett szavaztak. A kormánypárti politikus kitért arra, hogy a juttatások visszakövetelésének kérdéséről – lévén a bizottságnak több ügyvéd tagja is van – komoly jogi vita folyt.
Beszámolt arról, hogy a Szijjártó Péterrel, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkárával szemben kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatról is tárgyalt a bizottság. Elmondta, hogy megkeresésére a múlt héten válaszolt az államtitkár, a mostani bizottsági ülésen valamennyi képviselő megkapta azt a levéltervezetet, miszerint a mentelmi bizottság elnökét az államtitkár válasza meggyőzte, és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást befejezettnek nyilvánítja.
Rubovszky György közölte, a bizottság dönthetett volna úgy, hogy nem fogadja el az elnöki érvelést, ekkor el kellett volna rendelnie a vagyonosodási vizsgálatot, de a bizottság öt igen szavazat és egy tartózkodás mellett egyetértett az eljárás megszüntetésével.
A mentelmi bizottság ülésén az ellenzéki tagok közül csak Schiffer András (LMP) és Szabó Gábor (Jobbik) volt jelen, a szocialista képviselők távolmaradtak. Ezzel összefüggésben Rubovszky György közölte, a hivatalos meghívás előtt szóban is felvették a kapcsolatot a képviselőkkel, annyi választ kaptak, hogy „vettem az értesítést”. Hozzátette: ha a bizottság Simon Gábor ügyéről tárgyal, minden esetben meghívják a volt képviselőt is; ő sem jelent meg, és nem kapott tőle visszajelzést.
A Gyurcsány Ferenc DK-elnök által Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatról elmondta, az az eljárás folyik, még határidőn belül vannak. Több eljárás is folyamatban van – folytatta –, három megkeresésére már ketten válaszoltak, és jelezték, hogy pontosítani fogják vagyonnyilatkozatukat.
Rubovszky György elmondta, hogy a Simon-üggyel kapcsolatban Mesterházy Attila MSZP-elnöknek és Polt Péter legfőbb ügyésznek is küldött megkeresést, utóbbi még nem válaszolt. Mesterházy Attila azt válaszolta – idézte fel Rubovszky György –, hogy Simon Gábor a pártnak leadott vagyonnyilatkozatát az ügyészség lefoglalta. Hozzátette: tudta, hogy egy példányt elvitt a Legfőbb Ügyészség, de tudomása szerint Simon Gábor az MSZP-elnökség minden tagjának adott egyet. „Kioktattak, hogy nincsen” – fogalmazott. A KDNP-s politikus azt mondta, arra a kérdésére nem válaszolt Mesterházy Attila, mire alapozta azt a nyilatkozatát, hogy ez a pénz mentes a politikától.
Schiffer András a bizottsági ülésről távozóban azt mondta, vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a Simon Gábornak kifizetett javadalmazást vissza tudja-e kérni az Országgyűlés. Véleménye szerint csak jogállami megoldást lehet elfogadni, tehát a parlamentnek adott esetben azt is be kell látnia, ha jogalkotói hiba történt és törvényt kell módosítani.
Mint mondta, bűncselekmény megállapítására a bíróság jogosult. Alapvetően vitatja és ellentmondásosnak tartja, hogy miközben a NAV-vizsgálóbizottság felállítását arra hivatkozva akadályozták meg, hogy folyamatban van egy büntetőügy, ami nem volt igaz, addig most valóban folyamatban van egy büntetőeljárás, ennek ellenére az Országgyűlés a mentelmi bizottságot vizsgálatra utasította – fejtette ki.
Simon Gábor volt szocialista politikust február 18-án gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség, amely a volt országgyűlési képviselőt az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, valamint két rendbeli magánokirat-hamisítás vétségével gyanúsítja.
A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több százmillió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését.
Simon korábban – még országgyűlési képviselőként – sem ment el a bizottság üléseire, ráadásul azóta már a parlamenti mandátumáról is lemondott.
A mentelmi bizottság vizsgálatának célja annak kiderítése, hogy a volt MSZP-s politikus százmilliói származhatnak-e legális jövedelemből, illetve vagyonosodása összefügg-e országgyűlési képviselői vagy szocialista elnökhelyettesi pozícióival. Annak a lehetőségét is vizsgálják, hogy visszafizettethető-e Simon Gáborral a 2009, vagyis az első valótlan vagyonnyilatkozata óta felvett képviselői jövedelme, körülbelül 36 millió forint.
